Lapszemle, 1932. július

1932-07-27 [1387]

kommentálja az olasz delegációnak a szavazástól való_tartózkodását. A konferenciát megelőzően hónapokon át ütötte a nagy dobot a lesze­relés mellett. És most, amikor egy határozott leszerelési megállapo­dás előtt áll, megtagadja annak aláirását. Lelkesedéssel fogadta a Hoover-tervet, - most pedig, hogy itt van egy terv, amelyről az ame­rlkal delegáció is megállapította, hogy megfelel a Hoover-tézisnek, Olaszország nem irta alá. Ennek oka a Temps szerint az, hogy Olasz­ország leszerelési doktrínájának alapja mindig a Franciaországgal való fegyverkezési paritás volt. Amikor a leszerelést hirdette, azt csak a saját fegyverkezésének növelése szempontjából tette. Elége­detlenségének egy másik oka az, hogy a leszerelési javaslat ép azt a fegyvernemet érinti iegérzékenyeüben L amelyre Olaszország a lég­ii agyő Db súlyt fektette: az aviatikát. A P. Párisién /*5/ /Julién/ gejrf1 _cikkében kiemeli, hog_y Németország és Oroszország izolálva maradtak állásfoglalásukkal. Ér­veléseik nem tévesztettek meg senkit. Még a csatlósaik, az ex-eilen­ségek, úgymint Ausztria, magyarország, Bulgária és Törökország, amelye hez rossz kedvében és rossz számításból Olaszország is csatlakozott, sem követték meggyőződéssel. Ezek az államok zavarukban a szavazás­tól való tartózkodáshoz folyamodtak, nyilván arra számítva, hogy eb­ben valamennyi elégedetlenekkel fognak találkozni. De sovány viga­szukra csak Albánia, Kína és Afganisztán csatlakoztak hozzájuk. Né­metország genfi magatartásával a lap szerint InkáDb rontott, mint ja­vított a helyzetén. Ellenben Franciaország határozott presztizsnyere­séggel került ki a konferenciából, mert most már jobban megértik po­litikáját. Herriot őszinte béketörekvé3ével olyan sikert ért el, mint annakidején Briand és hálára kötelezte a francia népet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom