Lapszemle, 1932. június

1932-06-06 [1386]

szónok utal olyan nagy területekre, mint például Szerbiára is, \ amelyek nem tartoztak a monarchia gazdasági keretébe, viszont kimaradnak más fontos területrészek, mint Galícia és ami legfontosabb a terv nem számol azzal, hogy ez a nagy terület megfelelő tengeri kikötőkkel ls rendelkezzék, amint az egykori monarchia rendelkezett Trieszt és Fiume kökötőivel. Hangsúlyozni kívánja, hogy Itália szemére senki sem vetheti azt, mintha el akarná gáncsom a dunamenti államok gazdasági talpraállltását, mert közismert tény, hogy épen Itália volt az, amely kezdettől fogva és mindig legnagyobb megértéssel jött segítségére azoknak az államoknak, amelyek arra rászorultak. Ezen a részen természetesen Itáliának gazdasági érdekei ls vannak és ezeket a gazdasági, valamint politikai érdekeket jövőben is megóvni kívánják. Ebben a kérdésben ugyvéli, < az őszinte véleménynyilvánítás kötelező erővel jelentkezik, tehát kijelenti, hogy nem szabad szemelől téveszteni azt az alapigazságot, hogy a dunamenti államok gazdasági krízisének gyökerei a vllágkrizisben keresendők, viszont a mai nagyon ls komplikált és kényes gazdasági és politikai körülmények között nem lehet még csak gondolni sem egy úgynevezett egy kalap alá foglaló megoldás lehetőségére, nem lehet egy szisztémát mindegyikre alkalmazni, mert annak hatása más és más lenne. Épen ezért véleménye szerint sok- J kai hasznosabb és eredményesebb, ha az egyes eseteket önmagukban ] vizsgálják, az egyes speciális szükségességeket külön elbírálják és külün-külön megfelelő intézkedéseket tesznek a súlyos helyzetben lévő országok támogatására. Ez a helyzet ma Ausztriával kapcsolatban is, amikor tudvalévőleg olasz-részről elsőnek hangsulyozták egy sürgős pénzügyi támogatás szükségességété Fölöslegesnek tartja hangoztatni, hogy a fascista korm

ány kellő figyelemmel kíséri KözépORSZÁGOS LEVtfLTAR