Lapszemle, 1932. május
1932-05-30 [1385]
küzdünk, nem a táplálkozási kérdés és nem is a munkanélküliek táplálási kérdése az egyedüli döntő, hanem az élelemmel való ellátás kérdése mellett épen olyan fontos a munkaszerzés és a munka piacának kérdése. Igaz, hogy a táplálók és a ruházat beszerzése ls fenyegető stádiumba kezd lépni. A munkanélküli biztosítás segélyfo- H kozatal, amelyek a munkanélküli biztosítás megalapításánál négy évvel ezelőtt minden támogatottnál.a családi pótlékokkal együtt havonta közel 90 márkára rúgtak átlag, most majdnem a felére, körülbelül 50 márkára mentek vissza. Ez már egy olyan fokozat, amely a mi éghajlatunknál és a németországi életfeltételeknél ijesztő mélypontot képez. A mai ember a régebbivel szemben a munkában még jobban lát áldást, amely az életnek tartalmat ad és egyedül teszi értékessé, innen van az az el sem gondolható erkölcsi károsodás, a lelki számkivetés, amelyet a munkanélküliség, a munkának életet adó mozzanatából való kizárás hoz magával. A munkaszerzésre inflációhoz folyamodni nem akar a birodalmi kormány, egy második inflációt népünk nem birna ki, anélkül, hogy menthetetlen káoszba sülyedne. Tehát nem marad egyéb hátra, mint olyan utakra lépni, amelyek egy infláció előidézése nélkül, a német valuta veszélyeztetése nélkül munkát teremthetnek a munkanélküliek számára és ezáltal megóvhatják őket és a nép-összességet a lelki és az erkölcsi megsemmisüléstől. Azon kivül, amit a birodalom közmunkák kiadására a kilá- tásba vett dljkölcsönnel és belső intézkedésekkel financirozhat, különösen a telepítés és az önkéntes munkaszolgájat jön tekintetbe. Nem a tulajdonképenl telepítésről beszélek, hanem a telepítések olyan fajtájáról, amelyek különösen a városok és az ipari telepek környékén tegyék lehetővé a munkanélkülieknek, nogy a munkanélküli segély mellett saját, habár primitiv otthon birtoklása és mezőgaz- Á