Lapszemle, 1932. március

1932-03-10 [1383]

Ausztria és Magyarország javára képes lat ja vet ni.. Tud és akar rajtuk segíteni, amennyiben arról gondoskodik, hogy ezek az országok ne jussanak a kisentente gazdasági és ezáltal annak politikai függőségébe. Ezért az olasz javaslat legnagyobb fontossággal bir és Németországon is helyesléssel fog találkozni A pénzügyi légzési szünet már abból az okból is feltétlenül szükségesnek látszik, mert Anglia a jelenlegi pillanatban sem akarja magát lekötni, vagy engedményekre megnyeretni, AZ olasz javaslatok mindenesetre üdvözlendők, mert kihúzzák a francia javaslatnak a méregfogat* A nagynémet Kreuz Ztg. /8-68/ a dunaföderáciOs tervben Franciaország ujabb bekeritési kísérletét látja Németországgal szembén és nehezményezi, hogy a német kormány olyan későn válaszolt az osztrák szövetségi kancellár segélykiáltására' Briand elhalálozása alkalmából a Germania /8-68/ "A cocherell Öreg" cimen többek között azt irja, hogy minden csalódás dacára, amelyeket a dolgok fejlődése Németország számára hozott, Briandban a békeeszme meggyőződéses szolgáját látjuk, amelynek becsületes törekvése a Németország és Franciaország közötti közeledésnek szólt Aristide Briand sem szabadította meg magát egészen nemzetének alaptévedéseitől. Ő is azt hitte, hogy elegendő a békepaktumok szűken kötözött hálóját szőni, hogy ezáltal elfelejtessék a békeszerződések súlyos igazságtalanságát. Nem akarta megérteni, hogy ez a békerendszer csak a nemzetek közötti egyenjogúság alapján hathatja ki magát teljesen és ezért nem érvényé sülhetett legutolsó konzekvenciáig a locarnol szerződés, ezért maradt csonk Briand, .Fáneurőpa-terve .amelyet Briand maga rombolt össze azzal, hogy nekiment a vámuniós gondolatnak. Szívesen mondták BrlandrÓl, hogy gondolat számolásában 'éveüfcel előzte meg a fejlődést, és bizonyára Világosabban látta és előbb