Lapszemle, 1932. március

1932-03-08 [1383]

a következő négy ponton épülne fal.? 1/* Ausztria. Magyarorsaág és Cséfe .*» '«*' »a k. ^ -» * i* «4 «i 14 NI int* *• o, #r •*» ,-,r -M •"^ ti? szeköt t ei é *';.•> a lépned egyassmények al apján, amelyek ezeknek aa áliaiaeknák gazdaság:; viszonyát a jövőre ronat kozóan ujra szabályozzák. 2/» A többi dunai állam Lengyelország kivételével csat* lakozhatik ehhez ez állaKCsoporthoz, ae a három elől* emiitett állam a dunai hat almák térvbevett szoros gaadasági t ömörülés ének alapja lebet- 3/. A francia kormány hajlandónak ny ilat kőzik arra, hogy ezeknek az országoknak a terv gyakorlat 1 : ker eszt ül vitel c esetében jsénzúgyi segítséget "bocsát rendelkezésükre4/* Anglia. Olaszország, Franciaország és Néne tország kölcsön cseni kfc'telsBik magukat, hogy a gazdasági előnyökből,, amelyeket a &nal államok uj cs oportcsulásától- különösen vámpolitikai téren biztosítanak., a maguk részére semmiféle külön eiő= nyöket nem vesznek igénybe-.* Ha e négy hatalom egyike & dunai államok val amelyikéne k váapo Itt lkai téren különleges előnyöket nyújtana, akkor nem szabad ebből » semmi körülmények között külön előnyöket húznia. További értesülés szerint a francia emlékirat azt az álláspontot képviseli, hogy a dunai államok, tömör ülésére vonatkozó tárgyalások gyakor lat üag csak akkor kezdődjenek meg, ha télies megegyezés jött létre Franciaország., Anglia, Olaszország és Németország között." Oustav a»rvének,a n?lctoire

}

» felelős szerkesztő jének,a Tardieu-féle puna-konföderációs tervvel kapcsolatos cikkét, amelyben azt hangoztatta, hogy a T ardieu-féle terv előfeltétele a trianoni szerződés revíziója, az «AZ Est* feltűnő szedéssel, az »JJÚ Nemz edék»,« Budapesti Hírlap", »

p

est i Hírlap" kellően kidomborítva közli," Ugyanekkor m» nAM^wb^^uw^ff atiea •»•»•»*» a*jp» *MM áe mi . rántsa n&k * lapok, hogy a "Republíque* emlékeztet arra. hogy a sevrési bfékesz érződé ti revíziója éta már a többi békeszerződéseket egytőlegyik revízió alá vont ák, legalábbis pénzügyi vonatkozásukban, és sokkal jobb a rossz békoszőrködéseket barátságos utón megjavítani,mintha A. rwis; ió m«ot»<f«.?íáaáral hábaruic engedik fejlődni aa ellentéteket .*