Lapszemle, 1932. március

1932-03-31 [1383]

hogy nekünk kis dun ei államoknak, s ha ugy tetézik nekünk magyaroknr van-e i dönk, hogy kivár juk a gazda© ági egyensúly helyre állit ásat, hanem az, hogy a nagyhatalmak képesek-e felélni a felvetett kérdésekre.. Magyarországnak Franci aor szaghoz csak & kérdése lehet, hogy felismerte-e Franciaország végre saját érdekét és hajlandó-e 0sehorszagg.au. megértetni azt, hogy Európa sorsát ppris dönti cl és nem Prága, és Paris kiváns ága az, hogy Ausztriának lémet országhoz vá\ ó vonzódás árai szemben a két ország Csehország és Magyarország teremtse meg a dunai medence egyensúlyát - Vestarp gróf a "Magyarság* berlini tudó s it ó j ána k a&ott nyilatkozatában azt mondja, hogy a nsraeilleei békeszer ző <3és rendszere mindenütt összeomlik. Német ország mint, köles bb-\ő nincsen érdekelve a dunai államokban és ezért a francia szanálással nem lehet összekötni érdekeit. Azonban Németországnak Aagy erdekei éa lehetőségei vannak a Duna-völgyében. Magyai'ország, Románia és Bulgária nagy nehézségekkel küzdenek agrárproduktumaik elhelyezése terén és Ausztria és Csehország felvételi képessége nem olyan nagy, hogy a Franciaország által tervezett egyesülés a szükséges segítséget megtudja hozni száaára. Mint az agrártermések felvevője elsősorban Németország jöhet itt számit ásba. Természetes, hogy ezt a segítséget Néaétö»4«ág csakúgy tudja nyújtani, ha ezzel saját aezŐgazdaságát nem semmisiti meg.. Az utódállamok külkereskedelmi forgalmában Német ország áll a legelső helyen. Hogy hogyan kellene ezt a kérdést megoldani, erre gyakorlati példát mutat az 1931 ^decemberében kötött német•-magyar kereskedelmi szerződet Magyarország kötelezte magát, hogy kedvezményes vámokat állapit meg minden naptári évben, de nem nagyobb mértékben mint amely megfelel a'mostani gabonával levetett magyar tőrületo-inck* Ennek a mintának felel meg az a terv. amit a németek a francia akcióval szembeállítottak, követelve, hogy Németországnak ís részt kell vennie átárgyalá-