Lapszemle, 1932. március

1932-03-23 [1383]

Külföld. A dunamenti államok gazdasági problémájával kapcsolatban a Stunde /22/ keltezés és aláírás nélkül terjedelmes cikket közöl a kérdés megoldásának lehetőségéről és minden bekezdés elején szinte refralnszerüen hivatkozik arra, hogy ez és ez Prága felfogása A cikk elején hangsúlyozza, hogy a probléma megoldására irányuló akciótminden politikától mentesíteni kell és a nagyhatalmakra váró feladat megállapodni egymás között arra vonatkozólag, miként biztosíthatják a politikától való mentesítést. Mintegy figyelmeztetésképen említi azután, hogy Ausztriára nézve leghasznosabb, ha a kérdésben érdekelt öt állam felfogása közül azét teszi magáévá, amelylyel a legélénkebb kereskedelmi kapcsolatban van, ez pedig Csehszlovákia Prágai felfogás szerint ez a tervezett Középeurópa csak a már emlegetett öt kis államot tömöritené magában, tehát épen ugy ki kell rekeszteni onnan Németországot és Itáliát, mint Lengyelországot, sőt Bulgáriát is. A kapcsolat csupán a kisantant-államok és Ausztria, valamint Magyarország között létesülne, A cikk ezután utal arra, hogy a kisantant-államok legutóbb Uontreuxban tartott tanácskozásán megállapodtak abban, hogy Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia csak együtt vesznek részt bármiféle középeurópai gazdasági kooperációban Épen ezért Prága határozottan visszautasítja azt a tervet, amely Ausztriából, Magyarországból és Csehszlovákiából egy úgynevezett kis Középeurópát akarna összekovácsolni. Ilyen kombinációra Csehszlovákia már csak a montreuxi megállapodás miatt sem kapható, mert ez kirekeszti Románlát ás Jugoszláviát * így aztán automatikusan eliminálódik nemcsak az a kombináció, amelyet Rómából propagálnak, vagyis a már emiitett magyar-osztrák-csehszlovák kapcsolat, hanem eo lpso visszautasítással találkozik az a berlini elgondolás is,