Lapszemle, 1932. március

1932-03-23 [1383]

amely viszont Csehszlovákiát kívánná kiküszöbölni. A cikk további részében mint teljesen elhibázott és egészségtelen gazdasági konglomerátumot aposztrofálja a volt osztrák-magyar monarchiát, majd ismét azzal folytatja, hogy prágai felfogás szerint nem ls arról volna szó, egy olyan gazdasági területet kialakítani Középeurópában, amely a résztvevő államok exportfölöslegét egymásközött fel tudná osztani és fel tudná venni, épen ezért már eleve helytelenek azok a Berlinből és Pómából hangoztatott/, érvek, amelyek szerint az öt kis államból tervezett alakulathoz hozzá csatolná Németországot és Itáliát Ls, mint felvevő piacokat. Az is teljesen hamis, amikor a középeuropai tervezet egyes bírálói azzal hozakodnak elő, hog^i a terv megvalósítása sem tudná megmenteni gazdaságilag az érdekelt öt kis államot, AZ is hamis, amint Rómából látják, tudni lilik, hogy elsősorban Ausztriának kellene kielégítő pénzügyi segítséget nyújtani, A kölcsönös bizalom helyreállítását nem lehet külföldi szubvenciókkal biztosítani, hanem majd a középeurópai terv megvalósulása után fog kitűnni milyen erős tulajdonképen ennek az uj Középe urópanaK. belső tőke képessége. A cikk befejezése és összefogialásaképen pontokba foglalja Prága felfogásét ugy a tanácskozások menetére, mint a megvalósítás lehetőségére nézve . A tárgyalásoknál első lépés lenne egy általános eszmecsere, második lépés az öt érdekelt Dunamenti állam állásfoglalása, harmadik lépés a nagyhatalmak egymásközötti megegyezése, negyedik és utolsó lépés nemzetközi konferencia az érdekelt kisállamok és a nagyhatalmak között, Ami pedig Prága kikötéseit és álláspontját illeti, leszögezi a következőket: A prágai kormány még csak tárgyalásokat sem kezdhet más kombinációról, mint arról, amelyoen a nevezett öt állam teljesen egyenlő jogokkal vesz részt. z\ AZ uj Középeuropa sem el-