Lapszemle, 1932. február

1932-02-12 [1382]

^ A_ le szere lé sikonfer eme lán_elhangzgtt_beszéű eket kommentálja a_Temps 40 vezércikke, mely meglepődik ázom, hogy Anglia ugylátszik nem hajlanóő a kölcsönös támogatás elvét elismerni, pedig, csak ennek az elvnek az alapján lehetne sző jelentékeny haderőcsökkentésről, Tarűíeu beszédét a Tomp Temps természetesen egekig magasztalja: nem beszéd volt ez, hanem cselekedet, mely megmutatta a világnak Franciaország igazi arcát, szemben a gyülölködőkkel és irigyekkel, akii: Franciaországot mint a béke akadályát szeretnék feltüntetni. Ha a leszerelési konferencia kudarcot vall, ugy ezekután most már mindenki tudhatja, hogy Franciaországot ezért f e : lősség nem terheli Simon angol külügyminiszter beszédében r-rtlnax az Echo 10-ben kifogásolja, hogy a szerződések tisz teletbentartásáről egy szét sem szólott, s hogy szemben a francia biztonsági elmélettel a leszerelésben látja a béke biztosítékát. A különböző harceszközök tilaimazásában Angliát önző szempontok vezetik, de azért is téve* az egész an/ol. koncepció, mert ilyen tilalmaknak csak akkor van jelentősége, ha erŐ3 Népszövetség ügyel azoknak betartására. Brüning leszerelési_beszédének_nlncs_jó„sajtója. A jobboldali Débat-s visszautasltja a fegyverkezési egyenlőség követelését, pláne akkor, amikor a kancellár egyszersmind a békeszerződések lerombolását is követeli. Brüning nem érdemel bizalmat, bármennyire ls appellál a telza ómra, rnert ő uem egyéb mint játékszer a német hadsereg vezetőinek.és a s. Uső nacionalistáknak a kezében— A jobboldali Figaro 10 ug

v an.-sak elutasítja Brüning követeléseit, bár ellsmc, *, hogy