Lapszemle, 1932. február

1932-02-11 [1382]

használta fel arra, hogy a háborús vétkesség kérdésében nyilatko­zatot tegyen és azt az egyenlőségre és a megalázó kivételes rendel­kezések revíziójára irányuló követeléssel legszorosabb kapcsolatba­hozza. Súlyos csalódást érzett az ember afölött is, hogy Brüning dr, az egyezmény-tervezetnek a kéziratban tartalmazott elutasítását^be-_ szédében spontán gyengítette, amennyiben azt a mondatot fűzte hoz­zá, hogy "amilyen az mostan** Mintha ezen a ferőművön egyáltalán javítani lehetne Nem kell-e ellenfeleinknek azt hlnniök, hogy Németországot kisebb engedményekkel az általuk kívánt küzdőtérre lehet odahuznl? Megemlítendő még Brünlngnek^a háború gazdaóági és pénzügyi maradványainak nagyszabású és eltökélt llquldálására" való utalása és az a megállapítása, hogy a világ gazdasági Ínsége első­sorban a politikai fizetéseket és a túlzott és egyelőtlen fegyver­kezéseken alapszik - mindkettő jó és világos formulázás, amelyeket helyeselni lehet Továbbá helyes volt tisztázni, hogy a népszövet­ségi paktum 8 cikkely® lehetőséget teremt arra, hogy minden állam nemzeti biztonsági Igényének eleget tegyenek, ami e cikkelynek . . Tardieu tegnapi meghamisítása után nagyon szükséges volt. Brünlng­nek r, egy vezető államférfiú" ama kijelentéséhez való kifejezett hoz­zájárulását, hogy hajlandó országát 10,000 puskáig lefegyverezni,_ feltéve, hogy egyetlen más nemzet sem tart meg többet, örvendetes­nek és ügyesnek tartjuk, de miért vonakodott a kancellár, hogy it­ten nyugodtan megnevezze Mussolini nevét? És miért nem használta — — — — — — 'r- — — — — — — — — — — — — — — fel Brüning ezt az alkalmat, hogy Németországnak a világtörténelem­ben hallatlan lefegyverzését és védtelennétételét mezitelen számok­ban egész nagyságában és teljes jelentőségében,nyomatékosan tárja a kongresszus szemei elé? Tardieunek volt orcája mindenféle részle­tekkel Franciaország messzemenő leszerelését megkonstruálni, Brü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom