Lapszemle, 1932. február

1932-02-10 [1382]

fejtegette Franciaország állásfoglalását a leszerelési probléma politikai részéhez és a francia tervezetet magyarázta. Élesebben a francla szónok, akinek egyetlen szava sem volt más országok biztonságának hiánya számára, nem juttathatta volna kifejezésre, hogy Franciaországnál mindig és minden körülmények között a saját biztonságáról van szó. Ugyanazzal az élességgel juttatta kifejezésre Tardieu, hogy minden lépés a leszerelés utján bizonyos feltételezésekhez és feltételekhez, sőt szinte a Népszövetség újjászervezéséhez legyen kötve Egyéb ujat a beszéd nem hozott. A nagynémet Kreuz Ztg-ban /8-ó9/ Wllhelm Hack /volt tényleges német haditengerészt1szt/ genfi tudósítását találjuk, akinek az a benyomása, hogy Sir John Simon angol külügyminiszternek beszéde általában hűvös fogadtatásra talált. Emellett ez a megnyilatkozás, összehasonlítva Henderson elnöki beszédével kétségtelenül valamivel magasabb színvonalon állt A német hallgatók számára számps mondat örvendetesen hangzott, Így, amikor Simon igen nyíltan a fegyverkezések egyelőtlenségének az évek folyamán mindnagyobbá válásáról beszélt, amikor megemlítette a kényszerűen leszerelt államokat is, miért is az összehasonlításoknál és a fegyverkezés későbbi megállapításánál egy bizonyos Időpont állományától kell kiindulni, továbbá amikor a költségvetésszérlnti korlátozást nem jelölte meg, mint a tulajdonképeni célt és mindenekelőtt amikor azt a mondatot ejtette ki, hogy:"az a biztonság, amely ideálként lebeg előttünk, a mindenki számára való biztonság". Annál inkább csalódott volt azonban az ember, amidőn az általa kifejtett brit álláspont a gyakorlati kérdésékben egyébként alig felelt meg valahol ezeknek az elveknek. Sir Simon is többször és nagyobb határozottsággal jelentette ki, hogy kormánya az előkészítő leszerelési bizottság egyezmény-tervezetét tekinti a tárgyalás egyedül adott alapjának és ORSZÁGOS LEVÉLTÁR