Lapszemle, 1932. február

1932-02-05 [1382]

lah'éz segélt, Ma inkább a dunai ör'száiöik gazdasági "blokkjáról lehelne beszélni ás a miniszterek megegyeztek abban, hogy e 'kérdésben minden eszközzel együttműködnek, mégpedig a mai status Qiiot garantáló szerződések alapján, Az Echo de Paris 3 csehszlovákiai riportsorozatának . \ ^vkében égy felvidéki tót faluról ír, A falu cseh neve &ODÍak*"ovW; valószínűleg a liptőmezei Benyusházáról van szó. z :.::'.'.o rtuottere, jean Delage, igen jellemző módon egy cseh tiszt társaságában jelent meg a faluban, a tiszt vezette be egy Uhrinak nevü tőt gazda házába, ski persze megvendégelte ok i Jellemző., hogy .a katolikus Felvidéken, s egy katolikus* •iiuban '/a falu katolikus jellegét a riporter is megemlíti/.. De-iage urat egy huszita protestáns tót házába kalauzolta a *• v é 3 e't len" Gondoskodott azután a riporter kísérő tisztje e'-gy&t társaságról is: egy Makó Jan nevü fiatal amerikás tőt legény is előkerült, aki arra volt jő. hogy a kisérő tiszt a sfclovenszkoi kivándorlásról tarthasson előadást a riporteriek A tiszt urnák gondja volt arra, hogy kiemelje, miszerint nábcru előtt egyeöül Szlovákiából 200-nél több ember ván~ rclt ki Amerikába 1901 és 1910 között. De azt is elismerte hogy ma is Szlovenszkóbói sokkal többen vándorolnak ki, mint l:oi-saországból, Szlléziáből, vagy pláne Csehországból.- A szerencsés véletlen összehozta azután egészen gondviselésszerüen Délage urat egy Bohíesek nevü.tanitóvni. Ez a tanító, mint v riporter külön kiemeli, nagyon fiatal ember, de mégis rend-' !•:].. szomoruképü, mint aki sokat szenvedette Bármilyen fiat'a'í is azonban Bohicse'k ur, bámulatosan kerek kis propaganda .panást vágott ki hallgatója előtt az átkos magyar uralomról t _