Lapszemle, 1932. január

1932-01-07 [1381]

kell, milyen lesz ez a szó. Az összes magyar remények hajótörését fogj:, jelenteni, Magyarországot a józan valóságra kell, hogy ébressze, amely nem egyéb, mint a Lengyelországgal megerősödött vlsentente-blokk Ha Magyarországnak valóban a szivén fekszik a közeledés, akkor tegye meg a megfelelő lépéseket, a kisentente-államok külügyminiszterei a renuelkezesére állanav, velük megegyezhet - de egy dolgot nem szabad emleget- i nle - a határviigazitást„ Ebben a kérdésben a kisentente külügymlnisz- j terei nem ismernek tréfát. A leghatározottabban nem szabad a magyar államférfiáknak ugy kezdeniök, ahogy azt például Károlyi magyar minisz- | terelnök tette, aki uj évi nyilatkozatában kijelentette, hogy Magyarország késs a békés politikára - de a határ kiigazítás árán. Az ilyen i "békés politikát" szépen köszönjük - végzi Hodzsa lapja. A kormánypárti Reggel /6/ foglalkozva a Duna-államok szövetségével, azt irja, hogy azok, kik reviziót hangoztatnak, egy ilyen eszme megvalósításának tárgyalásánál részt nem vehetnek. A kpgépeurópai teryek teljes öMaeomlása cimmel a nemzeti demokrata TTramár-párthoz közelálló Narodni Politika, mely az agrár lapokkal karöltve heves kampány t vezet a középeurópai gaziaségi közeledést célzó tervek ellen, STSKliTKTnEfillSlI a következőket jelenti; A párisi magyar követnek tudtára adták, hogy a francia kormány nincs tekintettel ama tanácskozások eredményére, amelyek egy Cseh- ^ Szlovákiából, Magyarországból és Ausztriából álló dunamenti organizáció létesítését célozzák és igy sem Genfben, sem pedig a leszerelési konferencia kapcsán nem lesznek ily irányú tárgyalások. A francia kormányra nézve csak azek a megegyezések lesznek irányadók, amelyek a középeurópai államok közti kereskedelmi szerződésekre és speciális egyezményekre vonatkoznak. Azonban irányvonal gyanánt azok & javallatok maradnak, amelyek a montreauxi kisentente-konferencia ©reményeiként fog-