Lapszemle, 1932. január

1932-01-23 [1381]

Külpolitika. A sajtó nagyrésze iranciaország magatartása miatt most már elodázottnak tekinti a lausannei^ konferenciát, _sőt a Kreuz Ztg- Al-21/ azt tartja, hogy ezt a konferenciát talán fel is adták. Ezzel a francia erőszak-diplomácia ismét uj sikert aratott amelyre ma még nagyon büszke, de amelyről senki sem mondhatja meg, vájjon valamikor nem fog-e Franciaország ellen fordulni.- A Gejmania /kl-ül/ kifejti, hogy a francia miniszterelnök kormánynyilatkozata még jobban összebonyolította, mintsem tisztázta a reparációs kérdést, mert arra szorítkozott, hogy Franciaország formális jogi álláspontját szögezze le, ahelyett, hogy megmondotta volna, hogy tekintettel a baseli jelentés és Brüning kijelentései által vázolt helyzetre tényleg mit akar tenni Franciaország. AZ egész világ világos francia állásfoglalásra vár , de Franciaország még több időt vesz magának, mint hét hónappal ezelőtt a Hoover-évvel szemben. Közben a válság a maga utján halad és ter - á mlnusok múlnak el. De Franciaország ezzel nem törődik, mert ugylátszik, hogy a boldogok szigetén lakik, ahol a legutóbbi félév i gazdasági borzalmait csak mesekönyvekből ismerik. Abban a törekvésben, hogy a német és a francia álláspont között minden áron még a konzekvencia árán is megegyezést hozzon létre, a londoni kormány megegyezési for-mula körül fáradozik és mindig ujabb javaslatokkal áll elő. Megfelel a tényeknek, hogy az angol kormány az imént berlini nagykövete által a Hoover-moratóriumnak egy évvel, azaz 1933 június 30-áig való meghosszabbítását hozta javaslatba. A német birodalmi kormány számára ez a terv épen olyan elfogadhatatlan, mint különböző előbbi javaslatok, amelyek Londonon keresz• tül vitettek a reparációs' Mft£-'elé A J)izqnytalansá>;nak egy -tél jes m-m.',•• ^, mm mm • -ÍJ*