Lapszemle, 1932. január

1932-01-15 [1381]

több oldalról szemrehányást tettek Csehszlovákiának közeledési kísérletei miatt. Azt Írták, hogy francia parancsra cselekszik, vagy hogy az Anschlusstól fél, meg hogy imperialista és nagyzásl mániában szenved. Ezekkel a támadásokkal szemben hallgattam, - mondja Benes, mert politikánknak ilyen beállítása egyszerűen nevetséges. Prága e téren nem fog semmit tenni az összes érdekeltekkel való előzetes megállapodás nélkül, Ma tehát várok, - Nyilatkozatát ezzel fejezi be: Mi pacifista politikát gyakoroltumk. E politika eredményeivel az én országom szempontjából megvagyok elégedve és kormányunk folytatja egyszerűen jelenlegi politikáját. A mai nehéz idők dacára ls a legnagyobb bizalommal vlseltetetm országom, Középeurópa és Európa jövője iránt. Argetoianu németbarátságát teszi szóvá az Echo 13ban Pertmax. Argetoianu kölcsönt jött kérni Parisba, a román pénzügyi helyzet jellemzésére elég megjegyezmi, hogy a tisztviselők réajóta nem kaptak fizetést. Ha Arget. pénznélkül megy haza, ebbe a Jorga-kormány biztos belebukik. Elvileg Francia ország kész a román népet segíteni, de a segítséget csak akkor érdemes megadni, ha az országot politikai és pénzügyi sz szempontból helyesen vezetik. A pénzügyi kormányzatot most hagyjuk, de a politikai vezetést illetően komoly kétségek jogosultak Argetolanuval szemben, ő ma az egyetlen román miniszter, aki állandóan németbarátsága mellett tett hitet, politikai meggyőződését állandóan váltogatta, csak németbarátsága nem változott. A háború kezdetén a feltétlen semlegesség mellett hadakozott, 1918-ban ő tárgyalt a németekkel és kötötte meg a Bukaresti bókét, 1928ában a Frankiirter Zeitungban,