Lapszemle, 1932. január
1932-01-15 [1381]
mint külügyminiszter kijelentette, hogy nincs kifogása az Anschluss ellen. Még jelentősebb momentum Argetolanunak mostani pénzügyminisztersége alatt a Dresöener Bank vezetőjével Gutmannal való szoros kooperálása, és a román-német kereskedelmi szerződés megkötése. Persze jött a válság, pénzt Németországtól nem tuü kapni, Argetoianu ,tehát most clnikosan Paris felé fordul, s persze hajlandó lesz tiltakozni ls , a németbarátság vádja ellen. Kérdés, hogy vájjon Franciaországnak érdeke-e támogatnia azt a román politikát, mely legalább ls kétségeket ébreszt, nemcsak a Németországgal, hanem Magyarországgal való kapcsolatai miatt is. Remélhetőleg, ezt a kérdést tisztázni fogják mielőtt megnyitnák a francia bugyeaárist. Bethlen István gróf külföldi útjáról a Temps 13 Havas-távirata jelenti, hogy Bécsbe utazott, minden hivatalos megbízás nélkül. Az Illetékes körökben csupán azt sejtik,hogy Bethlen gróf az olasz rivlerán fog tartózkodni s ezt az alkalmat felhasználja arra, hogy megkátogassa Mussolinit, mint azt már rögtön lemondása után tervezte. Az Uj Nemzedék és Est nyomán e tudósítás hirt ad arról, hogy Bethlen gróf esetleg Londonba és egyébb fővárosokba ls ellátogati Mussolinival pedig fontos gazdasági kérdéseket fog megbeszélni.- A Débats 13 rövid, a fenti tudósítást összefoglaló" hirt közöl. * Jilnjaej^burg^ németbírodalml elnöknek jnagyar ezredtul^l^o^o 3 .^ A ö JA é _ n A Al^ e _ v _ e ..2é_se _kaj)_cs_án _közzé tett napiparancsát reprodukálja a JDébats _14 azzal, hogy ezt a napiparancsot a német lapokon kívül a román lapok ls közölték. A Débats meg* Jegyzi erre, hogy ezt a napiparancsot nem lehet szónélkül hagyni, mert bizonyltja azt, hogy Magyarország és Németország
