Lapszemle, 1932. január

1932-01-25 [1381]

ti meghosszabbítása ellen előterjesztett memorandumára. Brüning kancellár alaptalanoknak mondja Hitler alkotmányjogi aggodalmait. Sohasem volt szó a welmarl alkotmánynak a birodalmi elnök megvá­lasztására vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről. A kormány behatóan megvizsgálta a kérdést és arra a megállapítás- m ra jutott, hogy az elnök hivatali Idejét meglehet hosszabbítani, ha a parlament kétharmad többsége megszavazza az erre vonatkozó alkotmánymódosító javaslatot. Hitler politikai érvelt a kancellár­nak, mint nem tárgyilagosakat vissza kell utasítania. Hitler ki­zárólag nemzeti szocialista pártpolitikai szempontokat tart szeme előtt és figyelmen kívül hagyja a mostani Idő legfontosabb esemé­nyeit. Hitlernek ama állításával szemben, hogy Brüningnek az el­nöki kérdésben való kezdeményezése a "mai rendszer" fenntartását célozta, Brüning kijelenti, hogy nem hajlandó Hitlerrel jelszó­fogalmakról vitába bocsátkozni. Hazafias szempontból helytelen, hogy Hitler kizárólag pártpolitikai okokra vezeti vissza Német­ország válságát, amelynek valódi oka a kormány meggyőződése sze­rint a versaillesl békeszerződésben gyökerezik. Hogy a birodalom a békeszerződést követő években nem omlott össze, csak annak tud­ható be, hogy minden német pártkülönbség nélkül összefogott. Ha olyan kormány alakulna, amely megfelel Hitler felfogásának, az sem haladhatna a kényszerítő gazdasági körülmények miatt más uton, mint a jelenlegi kormány. Hitler nagyon téved, ha azt hiszi, hogy a kormány Él a nemzeti szocializmussal való döntő mérkőzéstől. A M kormányt csak a haza megmentésének célja vezeti, amit nyugodt lel­kiismerettel senki sem vonhat kétségbe. A külpolitikai siker nem a mostani kormány megbuktatásától függ, hanem attól, vájjon egységes lesz-e a német nemzet a legközelebbi jövőben és támogatja-e azt a -i

Next

/
Oldalképek
Tartalom