Lapszemle, 1931. november

1931-11-02 [1379]

zeledósót Moszkvához., Azonkívül London ezentúl több függetlenséget fo^ mutatni Németországgal özemben a az is remélhető, hogy Olaszország ezentúl Londonban olyan tanácsokat kap, melyek alkalmasak lesznek a francia-olasz viszony megjavítására,, Ez utóbbinak itt lenne az ideje főleg; ha tekintetbe vesszük Mussolini legutóbbi, beszédét ég Grandi diadalmas berlini látogatását,- A szocialista Populaire /30, 31/ továbbra is azt magyarázgatja, hogy a munkáspárt csak a választási rendszernek köszönheti vereségét, s hogy a konzervatív győzelmet majd Franciaország fizeti meg vódvámok alakjában, ^FrancqujL Jaelg^a politikus ós_ pénzügy i azakértó*_ Anerikában _folátatott tanácskozásairól ír a Matin /30/ washingtoni külön tudósítója, Pranoqui Hoover elnökkel tárgyalt, Laval után, nóg pedig a Hómetorszagban immobilizálódott rövidlejáratú magánkölcsönök ügyéről,. B kölcsönök összege 30 milliárd frank, ebből 10 milliárd aaerikai

s 6 milliárd angol, kát milliárd francia tőke,, Pranoqui a Matinnak_tett nyilatkozatában rámutat arra, hogy ezeknek a kölcsönöknek a meghosszabbítása nem fog nehézségek nélkül menni. Ü a maga részéről nem hisEÍ, hogy a feb~ ruárban esedékes kölcsönökre a németek ujabb haladókot kapjanak^ Ez esetben a teljes összeomlás következhetik be ílóme tor szagban s ez maga ütén vonhat több más összeomlást Középeuröpában; Bz a körülmény már Franciaországot is közelebbről érdekli, nert Középeurópában a fraLcia tő*ke is nagy befektetésekkel van érdekelve., A helyzet orvoslására Pranoqui egy nemzetközi hitelintézet felállítását javasolta, nelyben az európai jegybankokon kivül Amerika és Japán is résztvenne,, £z a nemzetközi bank leszámítolás utján a Németországban és egyebütt ironobilizált rövidlejáratú hiteleket 3-5 éves lejáratú középlejáratú hitelekké alakítaná át,- Francqui nyiiatkoaatában rámutat még arra, hogy a jelen esetben maguk a hitelezők voltak azok., akik valósággal rátukmálták a pénzt a kölcsönre szorulókra., s mihelyt például epy német t/