Lapszemle, 1931. november

1931-11-02 [1379]

a maga beruházásaira kölcsönt akart felvenni, agyas erre három-négy helyről is kínáltak pénzt neki, így azután nem csoda, ha Németország annyira eladósodott,, Francqui kijelentette még hogy Hoover elnök az ő tervit kedvezően ítélte ugyan meg, de azt a tanácsot adta neki, hogy előbb kísérelje meg Franciaország hozzájárulását is megszereznie A Matin megjegyzi, hogy Laval miniszterelnök november elején fog Francquival tárgyalni a fent említett tervezetről* A francia hivata6 los körökben a tervvel szemben két áramlat észlelhető, az egyik elég kedvező a tervre, a másik azonban a leghatározottabban ellenzi* Az utóbbi felfogás szerint inkább hagyják veszni a Németországban befagyott hiteleket, mintsem ujabb tőkéket kockáztassanak megmentésükre A Figaro /31/ ugyancsak a legmelegebben ellenzi Fraanui tervének elfogadását, raert ez a valóságban azt jelentené, hogy az amerikai, angol, belga hitelezők megkapnák a maguk pénzét a németektől, helyükbe pedig a francia tőke lépne mint hitelező, a menne végleg veszendőbe,Ugyanezzel az érveléssel hadakozik Francqui terve ellen Bainv/ille is az Action Francai se 3Ö«-bau és 31-ben, mereven ellenezve nemosak a Németországnak, hanem az ugyancsak mihamarabb fizetéskópiielenni váló 5z»vjetoro3zországnak is francia hitelek nyújtását**- A Debat3 /31/ rámutat arra^ hogy Francqui tervével szemben Rist, a Banque de Francé egyik vezető embere ellentervet hangoztat, melyszerint nincs szükség uemzetközi bank alakítására, hanem a jegybankok közvetlenül boosátanának ki Németországtól aláirt váltókat,- A radikális 3re Nouvelle /31/ a már fent részletezett érvek alapján ellenzi Framjui tervét Rist tervét pedig nen igen tartja megvalósíthatónak, tekintettel ar-ta

v hogy senki sem fogja merni kockáztatni a pénzét ujabb kölcsön alakjában, hiszen már 3vájc is kénytelen garanciákat követelni németországi követeléseinek biztosítására,- A baloldali Oeuvre /30/ rámutat arra, hogyha Franciaország egyedül ellenezné Francqui tervét