Lapszemle, 1931. november

1931-11-04 [1379]

néhány állam azután egy ilyen szüneteltetési egyezmény nagy áldozat- ~~ nak és megfelelően a leszerelési konferencia kiváló sikerének állithatná oda. "Paris előtt seiüinl újság" felírású vezércikkében a DAZ. /5-505/ főszerkesztője az Európába visszatért Laval miniszterelnöknek még a hajón tett kijelentéseit kommentálja és azokkal kapcsolatban a nemzetközi helyzetet vizsgálja Németország szempontjából. Arra a megállapításra jut, hogy a legközelebbi hetek és hónapok problémája, mint előrelátható volt, mindinkább arra a kérdésre élesedik ki, hogy kapituláció Franciaország előtt, vagy sem. A viharosan végbemenő német változás bár minden német kormánynak, akármilyen összetételű legyen ls az, megtiltja, hogy a francia arany előtt térdreboruljon. A német birodalmi kancellár a július 15-lki katasztrófa után nem borult térdre Parisban és ma, amikor oázisa még sokkai keskenyebb lett, annál kevésbbé lesz erre rábeszélhető, mert a centrum és a nemzeti szocialisták közötti koalíciós beszélgetések, talán személyes hozzájárulása nélkül, mindig komolyabb formákat öltenek. Európa délkeleti államaluan is magas nyomással, pénzzel, szépszóval és rossz szavakkal dolgozik a francia politika, Benes tervei ismét megnőnek és növekedik a forradalmi veszedelem. Kérdés, hogy meddig képes még Franciaország az egész többi Európa és Amerika ellen a közgazdaság és a civilizáció romjain azáltal trónolni, hogy a népek nyomoréval saját uralmának megszilárdítására él vissza. A jövendő tríbutum-tárgyalások elé a legnagyobb pesszimizmussal nézünk. Gyengeségünk túlságosan nagy és az ellenség hatalma túlságosan hatalmas, semhogy némileg elfogadható összmegoldások lennének elképzelhetők. Csak két ok könnyíti meg bizonyos mértékben a német helyzetet és pedig először az a tény, hogy további trlbutumfizetéseknek a tönkremenésre kell vezetniük, a gazdasági fordulat Anglia-T ír>ru> i FIIÉI i