Lapszemle, 1931. november

1931-11-04 [1379]

ban és az Sgyeaíilt Államokban, az árucsere fennakadása az egész világon. Másrészt a mindig erőseübé váló nemzeti allenállás a német nép politikai elnyomásával és jogfosztásával szemben. Mindkét tényező talán nem azonnali hatásra és fordulatra való tromf, de abba a helyzetbe hozhatja Németországot, hogy elkerülje a kapitulációt és tv,, j dolgozhasson a nemzet erőgyűjtésén, amely valamikor a sulyc; ;envedések ideje után lehetővé teszi számára, hogy mint erősetob tárgyalófél léphessen a világ elé. A Berl. Tageül. /3-518/ brüsszeli távirata jelenti, hogy Laval visszatérése beható eszmecserét vált ki Brüsszelben Belgiumnak az adósság-problémával egemben való jövendő magatartásáról. Prancquls-nak egy uj nemzetközi bank létesítésére Irányuló tervét itt rendkívül hűvösen fogadják és ép oly kevés tetszésre talál Rist-nek az a javaslata, hogy a Birodalmi Bank értékpapírtárcája részben redískontáltassék. Minden szolidaritás mellett, Írja Detri a "La Meusc-iiün Belgiumnak ép ugy, mint Franciaországnak végre önmagára keli gondolnia. Mégsem járja, Németországnak milliárdos hiteleket adni és önmagánál odahaza minden hitelnyújtást megfojtani. Franciaország most szerény lépést tett a három milliárdos kölcsön kibocsátásával, amellyel a nemzeti ipar és a nemzeti kikötőkkiépitését kívánja szolgálni. Belgiumban a megerőltetések ebuen az íránycan még teljesen elégtelenek, nem is szólva a Kongó-gyarmatról. Egyébként a legvégső elővigyázatosságot ajánlja ama német követelés ellen, hogy a magánhitelek a politikai adósságok elé soroltassanak és hogy ezeket csökkentsék. Franciaországnak és Belgiumnak legalább is ugyanolyan, ha nem nagyobb jogai vannak, mint az angolszász baakarókúak, akik spekulációs kedvből Németországon invesztálták mlliárdjaikat.