Lapszemle, 1931. március

1931-03-19 [1372]

A genfi általános és döntőbíráskodási szerződésnek Franciaország és Anglia által valő ratifikálásának a leszerelési konferencia előkészítésére való tekintettel nagy jelentőséget tulajdonit a Deutsche Tagesztg /17-129/ cikke Rámutat arra, hogy Németország ellenfeleinek sorában, mindenekelőtt Franciaországon, máris hangokat hallani ,amelyek Németországot felszólítják, hogy kövesse a w

Jő példát" Ezt a kívánságot semmilyen körülmények között nem szabad teljesíteni, különösen nem a leszerelési konferencia előtt. E döntőbíráskodás! világszerződésnól ugyanis nincs másról sző, mint a Briand által a Népszövetségen belül és kívül nagy ügyességgel évek óta szorgalmazott *béke megszervezéséről", amely arra van rendeltetve, hogy a versaillesi békeszerződést az áldatlan emlékezetű genfi jegyzőkönyv szelleméhen békés természetű német revíziós kívánságok ellen a leghatékonyabb garanciákkal vegye körül és ilyen módon a köröskörül létesített óriási offenzív haditáborokkai együtt elvegye Németországtól annak lehetőségét, hogy belátható időn belül kijuthasson a versaillesi kényszer zubbonyból A német birodalmi gyűlés az 193G március 24-i kereskedelmi egyezményt március 16-án harmadik olvasásban ls elfogadta. Az egyezmény mellett zártsorokban szavaztak a szociáldemokraták, a kommunisták és az állampárt, mig a centrum és a német néppárt részéről csak néhányan szavaztak aJavaslat mellett Ebből az alkalomból a nagynémet agrárius Deutsche Tagesztg. /!?128/ rámutat arra, hogy 126 agrárbarát-szavazat elegendő lett volna arra, hogy a német birodalom elutasítsa ezt a német mezőgazdaság számára aggályos egyezményt, azaz, hogy 151 szeceszio-