Lapszemle, 1931. március

1931-03-18 [1372]

Külpolitika, Grandi olasz külüg yminiszter jrórci us _14 -1 _kamara1_beszéűéhez a DAZ. /17-119/ milanói jT r ve lez ő je_ az olasz sajtó lelkes helyeslése alapján megjegyzi, hogy a büszkeségnek és az * örömnek a sajtóban valő megnyilvánulása azt mutatja, hogy Grandi beszéde több volt, mint a floJ^apakVi^ illetve, hogy az olasz népnek inkább azt _á J^lzonyi^ szolgáltatni_és s zo lg ál tattá _ is t _hqgy _0 lasz or sz á§. J^X^ t a 1 - ! mi helyzete a háború után elvi v^t£Zásonj^ent_keresztül• Már a londoni flottakonferencla után arra utalt a tudósító, hogy amióta Olaszország királyság, elsőizben történt meg az, hogy döntő befolyást nyert a világprobléjMkra. Ez a felfogás a római tárgyalások sikeres oefejezésá ben megerősítést nyert. Grandi * beszéde azt mutatja, hogy az olasz külpolitika mindinkább tovább akarja fejleszteni autonómiáját, A leszerelési konferenciái: Olaszország feltétlenül részt vesz. Dacára a JJJ^&J-Ji1 mr e__inté_zett barátságos szavaknak az egész programm _e_^lle_g jaégls_Jrjin-_ ciaországtől eltérően van orientálva

L Ez kiviláglik abból a módból, ahogyan Grandi a szövetségközi adósságok és a trlbutumok problémáját fogja meg Persze hivatkozhatik Mussolini egyik régi követelésére, azonban a Young-tervet még egy félévvel ezelőtt "* a róla szóló törvényjavaslat kisérő szövegében hasznavehető eszköznek jelölte meg Grandi, holott mostan elsőizben teszi magáévá az olasz tudomány /Cablati és Mazzucchelli/ argumentumát, hogy a tributumok talán komoly okát jelentigEjjrópa^jelenlegi^ gazdasági és politikai válságának. Oiaszojrszág_ a flottakérdésben való francia politika ellen tanúsított szívós ellentállásával kikényszeritette magának az angolok_támogatását. Ez olyan — -•*— —— "" — "*' — —— — — — — '"• i crwél TÁR Hl