Lapszemle, 1931. március
1931-03-18 [1372]
tanulság, amelyet nemcsak Olaszországnak ,hanem egyébként^ is szem elött_ja11_ tartaní__-__"Az_ olasz_ k_ártya_»_ cimen_ WjliB lm_ Hack_ cikke_-_ £££JLI^JL^i 10-l3-§lr3^3'l93Pi. /16-127/, mindenekelőtt rámatatván arra, hogy Mussolini a legfontosabb külpolitikai programinbeszéduket_ már hosszabb idő óta Grandira_bi ztakine_k_ bejc_ly_á_sát_ n_em _ azmtead 3ffi^cslnyelni. Grandi volt az, aki nem régen beszélt az összes európai hatalmak egyenjogúságáról, mint az európai szolidaritás ügyedül* alakjáról, ő volt az, aki határozottan kivánta. hogy a legyőzött államoknak is adjanak biztonságot és fejlődési lehetőségeket, ő volt az, aki még januárban Genfben az Európaterv megvalósítását ehhez a feltételhez és egyben az összes európai hatalmaknak bezárólag Szovjetoroszországnak és Törökországnak részvételéhez kötötte, sőt még a revízió szó kiejtésétől sem riadt vissza. Azóta Olaszországon meglehetős mennyiségű vizet Öntöttek ebbe a tüzes romai borba. Efölött Grandi uj beszéde után aligha álltot_ferm_ kétség : . Olaszország egy lábhal mindig a háborús nyertesek táborában áll és ezért a legyőzöttek ügyét csak fél szívvel intézheti, azaz amennyiben emellett valamilyen olasz előny mutatkozik. Éppen ezért kiékeli mondanunk, hogy Grandi uj beszédének Németországon egy messzemenő "olasz orientáció" számos hívénél többé-kevésbbé csalódást kell keltenie.,, A nagy kérdés , amelyről érthetően Grandi beszéde sem ad magyarázatot, abban áll, hogy mennyiben biztosította Olaszország a maga számára még a szabadságot és mennyiben tartotta meg az akaratot, hogy sikraszállhasson a német alapkövetelésekért . .Németország számára az az elszomorító tény adódik hivatalos politikánk akarata ellenére, hogy a gyakorlatban mégis,mint olasz tromfot használták fel és Játszották ki, anélkül, hogy kezdeményezés és lűelében
