Lapszemle, 1931. január

1931-01-05 [1370]

rosok tótnyelvü lakosságának számarányáról irt cikkével és hivatkozik Beksics Gusztávra Jászira és Pályi Sdére azt állítván, hogy a mult században három millió ember* megmagyarosodott Magyar országon. Polemizál továbbá a íemzetl Újsággal is, amely szerinte bizonyítékok nél = ktil nem a csehszlovák statisztikai hivatalt

v hanem a szlovák hivatalokat teszi feleléssé a sérelmekért.. A szociáldemokrata Právo Lidu /4/ ismerteti a Budapesti Hírlap cikkét a magyarországi népszámlálásról és azt mondja, hogy az nagyon tanulságos, kivált most a magyar sajténak a csehszlovák népszámlálás ellen intézett támadásai után, A magyar sajtónak fó"argumentuma volt, hogy a csehszlovák népszámlálásnál a nemzetiség az anyanyelv szerint lett felvéve, Most azonban a magyar sajtó elárulja, ami sokkal jobban érdekli a Bethlen rendszert, mint a nemzetiségi kérdés,a lakosság harci készsége a háborús célokra» Azért vannak az összeíró ivekben errevonatkozó kérdések, hogy a kormány tisztában legyen azzal, hogy milyen hadseregre számithat az adétt esetben. Szert szükséges lenne, ha az európai közvélemény nagyobb figyelmet szentelne a magyar népszámlálásnak « ^JSaffyftr-r>Be^g^QT^k vfrnlroaf? tktuasal kapcsolatb#ft„ a Prager Tag blatt /Z~*Z/ jelenti, hogy a hivatalos lap híradása szerint, tekintettel arra, hogy az utóbbi Időben nem fordult elő köröm és szájfájás Románia területén, a csehszlovák kormány 1930, december 11,-i tilalmai hatályon kivül helyezi a Romániával szemben elrendelt szarvasmarha behozat&lxu vonatkozólag „A Tagblatt rámutat, hogy kétségkívül ennél a rendelkezésnél az egészségügyi kérdések alárendelt szerepet játszanak és hogy a tilalom visszavonása mindenesetre kapcsolatban van a magyarorssági állatbehoaatal teljes megakadályozásával. Az agrárpárti Seutsck* Lamdpcst /2~2/*fcijózanodás Magyarországon