Lapszemle, 1930. december

1930-12-20 [1369]

által oelpolitikailag a nemzetiségi állam problémája lép fel. Az államvezetoség számára a Masaryk elnök által ismételten formuláit az a feladat keletkezik, hogy a"néEiet kisebbség" szerves taggá építtessék bele az államba, Rámutat két német pártnak a kormányba való belépésére, de elhibázottnak'tartaná, ha német pártoknak a kormányban való részvételének jelentőségét túlbecsülnék és ebben eleve a nemzeti probléma behozását látnák. A Hetvenmillió némettől való félelemből gyakran olyan intézkedések erednek, amelyek kihatásaikban érzékeny megnehezítést és megterhelést jelentenek az államigazgatás számára. A külföld, különösen Ké:etörszág közvélyeményét, ma különösen azok a benyomások uralják, amelyeket a néhány héttel ezelőtt a német hangos film ellen előfordult prágai tüntetések váltottak ki. A bizalmatlanságinak cseh részen való leépítése a németek tartós pozitív beállítása az állammal szemben, ezek a fofeltételei a két nép elviselheti viszonyáhak, amelyből természetesen a közös életterületein folyó mindig fájdalmas nemzeti ós gazdasági küzdelem sohasem fog eltűnni. Akkor a jogosult német követelések sorozata hajlandósággal fognak találkozni Medinger dr. szenátor a kisebbségekről cikkezik figyelemreméltóan, nem akar a múltról beszélni, csak a jövő felé kivánja irányítani tekintetét és ilyen vonatkozásban rámutat a Csehszlovák államnak Franciaországgal való te.tcnai szövetségére és a kisantant szövetségére, kijelentvén, hogy mindkét szövetségnek hiányzik a gazdasági megalapozása, majd a következőket mondja:" Minden katonai szövetséget/a "defenzívekef'is!/ a béke veszélyeztetésének tartjuk. Határozott svájci semlegességet kivá-