Lapszemle, 1930. december

1930-12-20 [1369]

nunk. Ama katonai szövetségek egyik okát azon jogtalanság fölö rosszlelkiismeret ben látjuk, amelyet annakidején iviagyarország. gal szemben a népszavazás megtagadásával követtek el és mi pár fogoljuk a vele való határkiigazitást, ugy 'ahogy azt a minap még Masaryk elnök is lehetségesnek állította oda. A Németország és Csehszlovákia közötti közeledés előfeltételei mindenekelőtt kínos incidensek elkerülésével tetetik lehetségessé. A csehek nek a belföldi németséggel szemben való magatartásának teljes megváltoztatása barátságos légkört teremtene. Mig a béke parancsokat egy egész csomó revizió alá vonták, és mig még maga az angol világbirodalom is átépíti alkotmányát, addig Prágában mereven ragaszkodnak a háborús psychozisban csak kinevezett esc nek és szlovákik által öt millió más nemzetiségű polgártárs távollétében készült és oktrojált alkotmányhoz, A nyelvtörvény a mai gyakorlati szükségletnek is ellent mond. Csak a németeket megszégyenítő alkotmány revíziója és ezen intézkedéseknek az állam öt népének szabad megállapodása által Svájc vagy Belgium mintájára való pótlása teremthet elviselhető állapotot- Nem kívánunk egyebet, mint az 1918-1919-i"memoires

u

—uen és proklamációkban.tett Ígéretek beváltását. A szepességi németekről A. Nitsoh cikkezik röviden, aki megemlékezik, arról,hogy milyen nagyszabású volt a magyar állam támogatása a vasutak bevezetése alkalmával, Ledebur-Wicheln a csehszlovákiai németségről cikkezik és az államban való együttműködést tart a benne levő nemzetek és népcsoportok kielégítésétől várja. A német kulturbefolyásról Adolf Toéhr prágai bizottsági tag közöl cikket. Igen figyelemreméltó szent-Ivány József képviselőnek és a magyar nemÍílLÍJ$& cikke