Lapszemle, 1930. december
1930-12-13 [1369]
guk törekedtek a csehekkel való egyesülésre s ha most nagyrészük panaszkodik a csehek ellen, erre csak azt lenét felelni,"Ki mint veti ágyát...." Egyéb politikai közeledés sem igen képzelhető a tét ok és lengyelek között, mert ennek két dolog áll útjába . A tőt politikusok minden barátságos nyilatkozatuk mellett is ebben a két kérdésben ellentétben állanak a lengyelekkel s ez a két ügy: a magyar ügy, amelyet nagyon fontosnak tartunk Középeurő• pa viszonyainak fejlődése szempontjából és az orosz ügy, amely a német mellett a lengyel államérdek alapvető problémáját képezi Az első kérdésben a lengyelekkel csak azok a tótok értenek egyet, akik az emigrációban kénytelenek élni, még az otthonlevők is, főképen a centralizmus és a csehszlovák irány képviselői állandóan támadják azokat a lengyel tényezőket, akik a Magyarországgal való megegye zésnek barátai- Azokról, akik olyan buzgalommal ijesztgetik a lengyeleket valami őtődrendü magyar újságok esetleges lengyelellenes elszólásait olyan nagy hévvel terjesztik Lengyelországban, már szólni sem akarunk. A lengyel közvélemény nem akar a magyar-tót viszonyba sem beleszólanlj hiszen van elég saját baja, A jőaan ész azonban azt parancsolná, ugy a centralista, mint az autonómista tótoknak, hogy számoljanak azzal a ténnyel, hogy a lengyel-magyar jőviszonyra egyszer nagyon de nagyon nagy szükségük lehet Különben ám lássák, mi a magyar kérdésben saját utunkon megyünk, Még sok kal komo l yabb a z o rosz ü gy> Itt isme rteti Hlin ka nyil atkozat át és azt mondja, hogy ezen
