Lapszemle, 1930. december

1930-12-23 [1369]

nekem Budapesten mondják, Bethlen gróf Berlingen nem a gabonakivitelre helyezte, hanem magyar hizott marha újból való beengedésére, azaz mindenekelőtt egy állategészségügyi egyezmény megkötésére. Lehet, hogy a Csehszlovákiával való vámhaború most alkalmat nyújt, hogy Németországnak több ellenszolgáltatás helyeztessék kilátásba mínt eddig. Elvileg Németország számára csak kívánatos lehet a Magyarországgal való szorosabb gazdasági • viszony. De világos, hogy akár kereskedelmi szerződés , vagy csupán más megállapodás jöjjön létre, a felmondási határidők rövidsége által nyitva kell tartani az utat a regionalis egyezmények felé, amelyekrsí az osztrák külügyminiszter az imént ;.anchenben dicsérőleg azt mondta, hogy "jó nemzeti missiőt enged- « nek egyesiteni okos gazdasági politikával." A Germániának /21-o51/"Über die Grenzen" cimü"mellékletében D. B.-jelzésű cikket találunk Magyarország kisebbségi politikájáról. Az 1867- évi magyar kiegyezési törvényben - úgymond' állították fel az "egységes és oszthatatlan magyar nemzetiről szóló tételt. Ez a tétel persze téves volt és mint jogi fogalomnak, csak elméleti jogosultsága volt; a valóságba^ nem volt al- j kalmazható a magyar viszonyokra, mert a magyarságon kivül még csak nemzetiségek léteztek de nem létezett egy magyar nemzet is. A vAágháboru kimenetele és a trianoni békeszerződés szétrombolták a magyar nacionalizmus ábrándképétvpleglehetős időnek kellett elmúlnia, amig az 1867-es kiegyezéstől való fejlődés valamint a legutolsó évtized eseményei fölött tárgyilagos Kritikai szemlélet re volt k-m. s. Jellemző, hogy e történelem-filozófiai SZemlél^dések középpontjában Magyarország egykori nemzetiségi politikája áll. Persze sok üres szaxmát csépelnem; emellett és gyakran hallái CVF.LTAK