Lapszemle, 1930. december

1930-12-23 [1369]

ni azokat az eléggé ismert frázisokat, hogy Magyarország nemzetségeinek nem volt okuk a panaszra, és hogy a nemzetiségeknek egyetlen országban sem volt olyan jó dolguk, mint Magyarországon. De közben komoly és mélyenszántó tanulmányok is megjelennek, amelyek szigorú lelkiismereti kutatásoknak tűnnek és nem riadnak vissza az igazságot aklíor is megállapítani, ha az a magyar fülek számára nem hangzik éppen kellemesnek. Áll ez különösen " A nemzetiségi kérdés a katolicizmus megvilágításában" cimü a magyar katolikusoknak "Magyar Kultúra" cimü előkelő folyóiratának szeptember 5 és 20-1 és október 5-1 számaiban megjelent tanulmányról. A tanulmány szerzője Czike Gáoor történelmi kutatások alapján mutatja ki, hogy Magyarországon a nemzetiségi kérdés tulajdonképpen csak a Napóleon utáni időkben vált aktuálissá. A tanulmány Ismertetése után a Germania /21-551/ bírálata megjegyzi, hogy Czike Gábor tanulmányát az észbekapás, talán a jobbrafordulás kezdeteként is lehet üdvözölni. Értékben és jelentőségben különösen azáltal nyer, hogy a Magyar Kultúrában jutott közzétételre. Egy hibája azonban kétségtelenül van, az elméleti jelleg hibája. Iliért csak az elméletben és miért nem a valóságban is? Magyarország a magyar statisztika szerint 550.000 németet számlál. Nem lehetne igy a szerző által protegált uj magyar nemzetiségi politikát ténnyé változtatni? Persze a törvényekre és rendeletekre való hivatkozás nem elegendő. A kérdés az, mennyi'iskola fölött rendelkezik az 550.000 német, amelyekben a tanitás még az anyanyelveken folyik? A népiskolák Magyarországon 80-90 százalékig felekezetiek; nem vár-e Magyarországon is a katolikus %yház- 1 ra egy olyan feladat megoldása, amely nemzetközi jellege miatt ÍESSAJla^axoxazj^^amaxaJLegja3.aaaaliaJioxad jeierctaséggel -bírna? ORSZÁGOS LFVFITÍP