Lapszemle, 1930. november

1930-11-24 [1368]

szerzoaeseji tisztéretet niroeui, a masi& vi^utn t-^o ta^iu^ a innen vannak ourlóaások éa ögye let lenségek. Végül a visszaesés pka 4/ az általános gazdasági válság. A mai sötétségben, melyben Európa vergődik, csakis Qenfbol, a Népszövetségtől várhatni a világosságot. Genf seri tárgyalnak a gazdasági válságrJÍ. íáindadciig, amig Európa nem fogja össze racionális terv szerint termelési és fogyasztási kapacitását, mindaddig nem lesz álla2 .. béke» Genfben tárgyalják a leszerelés kérdését is. Ebben a tekintetben azonban igen fontos as Oroszországgal szomszédos államok problémája. Nem jogos, hogy ezek az államok a nagyarányú orosz fegyverkezéssel szemben egyedül viseljék a maguk folytonos fegyverkezésének költségeit, mikor a többi államok a leszereléssel meg fogják könnyíthetni a magún népeinek adóit . A megoldás a népszövetségi paktum 16 .szakaszaoan előirt s a megtámadás esetére vonatkozó általános nemzetközi szerződési kötelezettség erőteljeoeo'u megformaiázása lenne- Ez a 16, szakasz ugyanis nagyon tág értelmezésű. S most, amikor a dolgok igy állnak, az emberi ség olutt egyszerre a oékeszcrzoaések revíziója tűnik fel a béke eszközének, \'A oé ke revizió égető kérdés - mondotta itt szószerint Titulescu,- melyről nehéz beszólni. Nem akarok a problémához ugy nyalni, mint román ember, üogy bebizonyítsam önöknek, miniszeririt a békeszerződések olyan formájukban igazságosak, ahogyan megalkotva vannak- Nem is mint jogász akarok a problémához nyúlni, hogy oebizonyítsam, miszerint a oékeszerződések nem vonatok levizio alá az érdekelt államok beleegyezése és egyéb feltételek nőikül. Ki lenbe 1 a jogi érveken felül, mint il iamférfiu azt kérdem , vájjon a béke érdekesen való lenn e—e a re-