Lapszemle, 1930. november

1930-11-22 [1368]

végrehajtásáért : és hogy/s^I&1n3em vár tőlünk ilyen garanciát. Az a kritika,_femely a Joung-terv német aláírásához fűződik, annál_ jogosulaUa^hb, mivel a hitelezőknek is be kell látniok

5 hogy az 1929, i februári párisi szakértői konferencia őta különösen teljes eltolódása következett be az egész gazdasági helyzetnek és különösen a német vicmonyoknak., szint

5 egy földcsuszamlás 0k hogy abból az együttműködésből, amely az ellenkező oldal határozott Ígéretéhez képest ..lényeges'segédeszköz lett volna Németország feladatai számára, eddig kevés volt érezheti Természetes,hogy a. birodalmi kormány csak az összes tekintetbejővő tényezők gondos mérlegelése után fog cseleked ni;•ha az Tervben biztosított szerződési jogokat igénybe veszi. . ;gh2dasági ía pénzügyi szanálás ref.onaiv-ének külpolitikai céljai az 1920.-1 április elsejei és október 10,

r

i kormánynyilatkozatokban • kövétkezőklpen vannak jelemezve; A nemzetiárzebadság.. valamint az Lcs-5 §s anyagi egyenjogúságnak is a .béke utján való kikűzdése 5á i^iandok politikájának elvetése. A BJjna-vidék kiürítésével a pénz gyi ellenőrzés megszüntetésével és a katonai ellcn'ziés befeje zésévéí jó darab utat tetfcnk meg. A német külpolitika azonban soha sem volt abban az értelemben kizárólag az előbb emiitett kérdéses feladatok megoldására beállítva,,hogy ezáltal mégcssk átmenetileg ssetaetSl tévesztett volna,vagy feladott volna más célokat is Épp jogosulatlan az az állítás

v

fcogy külpolitikánk vezetősége ki

A sárőlag vagy túlságosan az egyik vagy másik idegen hatalomhoz veié viszonyba van beállítva. Persze a német-francia megégdesés* a Francia országgal való* együttműködés a legnagyobb horé»rővel bir a német és az európai politika számára egyáltalán, de még olyan időszakokban, anákos e tímák fbTc>t a vitatkozás hullámai a legmagasabbra csaptak, sem m. osztatott el,hogy Sppen olyan országokkal, amelyek a versaillasi hatalmak), körén kivül állották, mintamilyenek sz