Lapszemle, 1930. november

1930-11-22 [1368]

Amerikai ngyeaült ÁJlamok ás Szovje toros zorsz ág ápoltassák ás termé kénnyé alakíttassák a viszony. Csak pártoakodás vsgy elfogultság tagadhatja; hogy itt sikereket értünk el Ugyanebben ez irányban $v5ben is tovább kell dolgozni .Nem abban az illúzióban mintha egyí dül ennek vogy annak a hatalomnak a segítségével takaríthatnánk el az útból az elvesztett hálóra következményeit és terheit hanem abban a felismerésben hegy Nénetország érdekei,jtóndenütt^otJ§Q2I£llggol jat a nemzetközi viszony kiépítését, ahol ez céljaik szájáéra előnnyel jár mmm mmm • • i •• mmm mmmm .w -mm. . mmm mmm mmm, *é*

x

<fm «v Nem^törekszünk a háboruelőtti idő mintájára szövetségi rendszerre Németországnak 8 legkevésbbé sem érdekes;hogy az űllsmoknsk külön táborokba való elválasztásé monjen végbe.. Amire mi tör^sziihk a ; a háborús okok kiküszöbölésére, a' gazdasági válság megszüntetés£re irányuló legmesszebbmenő együttiáaködés, amely széleskörű sscliőrrit; ;1 követel:. Qar^

iiisV ár> fciródaimi külügymini ostor ezután a leszerelési M

<»w.M.wt»*iH•mm mm. & a reviziós kérdésre tárt át 5s kijelentette hogy szükségesnek látszik, hogy szembeszálljon bizonyos nyilatkozatokkal amelyeket a minap a francia kománv^fj^éjiek^sj^ - Mi-úgymond 8 leszerelési kérdésben következetesen és kitartóan ugyanezt a vonalat tartottuk be és emelett fokozódó mértékben találkoztunk más országol helyeslésével valamint támogatásával, addig c francia kormány tel. irányváltozást szándékozik véghezvinni. Fejének szavai szerint el ha^7jaTzt~a"területet^ az összes leszerelési srxxx tárgyalások alapját képezi. !ái'*épen magysrázzammáskint, mértékadó francia oldalról azt mondják, hogy Kémet országnak nos leszerelésre való szerződéses jogáról nem lehet azé a legyőzőttekre röt kötelezettségekkel UOSXBBX csupán a gy". spontán kívánsága áll szemben? J\ francia miniszterelnök túlságosan jó ismerője .3 vesaillési szerz.JiíiS.nek. sem hogy ismeretlenek lennének előtte azok a rendelkezések, amelyek a Németország lefegyverzéséről