Lapszemle, 1930. november

1930-11-11 [1368]

Külföld. A leszerelési konferencia el^kászitő bizottságának genfi tárgyalásairól szóló 9.-i lapjelentések regisztrálják 8 katonai szol gálati idő tartam körül kifejlődött vitát és különösen kiemelik de tóarinis olasz delegátus felszólalását,aki dokumentálta hogy éppen Itália az az ország amely leginkább redukálta a kötelező katonai szolgálat id"tartamát, A londoni Tinesnek a balkáni tűzfészekről minap megjelent érdekes cikkét ismerteti és kTmmTnfáTJá"~veze€5"Ti éTy 3*nTITofrTefe ~~cTella Ser8 9» Helyesíi az angol cikkirónak azt a megjegyzését hogy sem Franciaország, sem Itália nem gondolnak arra,hogy egy konfliktust provokáljanak, ellenben konfliktusos sodródhatnak valami nem várt komplikáció révén. Mind. a kát nagyhatalom igyekszik fenntartani a békét de Franciaország ezt ugy gondolja mint a háború után teremtett etátusquo biztcsitását. mig Itália azon a véleményen van, hogy nem le het huzamosabb időre biztositani Európa nyugalmát oly módon hogy makacsán ragaszkodunk a békeszerződésekhez azoknak minden igazságtalan zágával és hiányosságával együtt. Ez a különböző elbirálása az uj európai rend biztosításának 8d külömbőző irányt az emiitett kát nagyhatalom balkáni politikájának, Franciaország azáltal,hogy a kisententet állitotta oda mint a konzervativ tendenciának Őrét lözáp ás Kelet európábsn túllőtt a c5lon mert ezek a álli$ felfegyverezett vazallus álmok olyan funkciót vindikálnak maguknak amely már nevezfeető óvintézkedésnek,hanem expsnzi^s és agresszus politikának ami különösen kiütközik Jugoszláviánál. Az is helyes megállapítás a Tiaos rászérU, hogy' a francia diplomácia a kisentente révén v-SgeredaSnyíben