Lapszemle, 1930. november
1930-11-11 [1368]
8,zt a célt szeretné elérni hogy a középkeleteurópai és balkáni államok hovatovább mindinkább párisi ellenőrzés alá kerüljenek fippen ezért.amikor Itália is saját politikai aktivitását fejtette ki egyes államokban, mint pl Magyar országban Bulgáriában Ausztriában is Albániában nem tett mást,mint defenzív politikát követelt hogy elejét vegye annak hogy Keletközépeurőpáben és a Balkánon egy kimondottan francia politikai k8tonai gazdasági és morális szupre r "ácia fejlődjék ki smely semmi haszonnal sem járna sem ama államokra sem pedig általában az európai civilizációra nézve Az olasz lap szerint a Times a specifikusan jugoszláv kérdést érintve helyesen analizálja az enne., hátterében álló olasz-jugoszláv ellentétet amelynek oka nem'szőri tkv zik - mint egyesek állit jak ..Dalmácia birtokolására Az egyetlen pont. ahol az olasz lap nem irt egyet a Times cikkével az. amikor megállapitja a jugoszláv pszihologiáról hogy szinte az üldözési mánia tünc teit mutatja fel az a félelem hogy ellenséges országoktól lévén körülvéve e részről fenyegető veszedelmekkel szemben minden lehetet el kell követnie védelme érdekében Nem egészen ugy áll a dolog mondj" az olasz lap mert Belgrádban nagyon jói tudják hogy a Jugoszláviát környező államok közül egyik sem gondol támadásra. ez sz állitólagos jugoszláv félelem tehát tulajdonképen csak ürügy 3rrs hogy állig fel fegyverkezzék és a francia részről oda dugdosott tekintélyes pénzeket mind katonai kiadásokba ölje A Times cikkírója is észreveszi azt a jellegzetes tünetet hogy a jugoszláv fegyverkezéseket olyan szf beszédekkel kísérik hogy el5bb vagy utóbb kénytelenek lesznek áttörni a körülöttük lévő ellenséges államok szorító gyűrűjét Zz a terv dominálja a jugoszláv fegyverkezés programmjat de néma félelemből ki fciyólsg hanem nyugodt és számító tervszerűséggel. Szinte logikus hogy ha majd elérkezik az az idő' amikor Jugoszlávia ugy érzi, hogy teljesen föl von készülve hogy fegyverkezésében elérkezett a telitett-
