Lapszemle, 1930. október

1930-10-08 [1367]

lentés kellő megítéléséhez meg kell jegyezni, hogy a súlyos szavak olyankor hangzottak el, amikor a Maniu-kormány lemondása még nem következett be, Ref.megj*/ A városi és megyei tanácsüléseken szabad a kisebbségi nyelv* használat. Ezt az aradi főpolgármester felterjesztésére, illette konkrét kérdésére a belügyminiszter végre rendeletileg is leszögezte a Keleti Újság 8-222 szerint, A szatmár-nagyváradi uj róm.kath. püspök személyét illetően mm *a mm •> « •« m mm mm mm mmm mm mm •»•••» M mmm •»«»ee« •»••»••» •»•»•»•»••» m a tegnapi szemle emiitette az Ellenzék alapján Brebannak, a gör.kath. főesperesből róm.kath, kanonokká kinevezett nemzeti paraszt párti főembernek a nyilatkozatát, hogy a kérdés már véglegesen el van döntve s a püspöki székbe egy temesvári kanonok kerül. Az illető kanonok nevét Breban nem volt hajlandó elárulni, de temesvári kanonokról lévén szó, a szemle már jelezte, vájjon nem kell-e a svábság szatmári politikájának ujabb előretörésével számolni ezen a téren is, A gyanú ugylátszik alapos. A Breban szóbanforgó nyilatkozatával kapcsolatosan a temesvári lapok két németajkú temesvári kanonok jelöltségét emlitik, hogy vagy Fiedler István püspöki helynök, vagy Perch Mátyás címzetes kanonok szatmári püspökségéről van szó. A Déli Hirlap 8-229 leszögezi, hogy a szatmári visszasvábositási akciót irányító bánsági sváb körök lanszirozzák Fiedler püspökjelöltségét, számitva arra, hogy szatmári politikai akciójukban Piedler nagy segitsógtikre lenne, bár olyan egyházi férfiak, akik jól ismerik Piedlert, másrészt hangsúlyozzák, hogy ha ki is nevezik püspöknek, nem fogja magát átadni politikai eszköznek, Maga a sváb hivatalos Banater D.Z. 7-227 szintén megemlitve a szóbanforgó kombinációkat,, leszogezi

3 hogy a temesvári püspöki aulában elzárkóznak a kérdéssel kapcsolatosan mindennemű felvilágosítás elől, bizonyára azért, hogy a kérdésben ne adjanak már most tápot magyar és német sajtókampányie^ ami adott esetben okvetlenül bekövetkezne, hiszen a szatmári svábság magyarosítását ma is főleg a szatmári róm.kath, lelkészség iránvitja.-, ^ nnR7ÁGGS LEVÉLTÁR