Lapszemle, 1930. október
1930-10-07 [1367]
Külpolitika. A váget ért népszövetségi ülésszaknak Németország számára való* jelentőségét tárgyalja íilhelm Hack a nagynémet Deutsche Tsgesztg* ban/3-466/. Gondolatmenete az ; hogy a francia politika az európai fb'derácidt rSszletakciókkal kerülítaton igyekszik elírni. 2 tekintetben íjlandin kereskedelemügyi miniszter vezetésével a francia politika Genf • bei egy keleti sgrárblokk alátámasztásán doLgczott, melynek vezetése Lengyelország kezében lenne és plrticgója Franciaország akar lenni. Ha ez a terv sikerrel jár, az a helyzet állna el5, hogy Franciaország a német tributumpénzeket arra használja fel, hogy a Délkeleten és 8 Közeli Keleten a politikai vezetéshez megszerezze még a gazdasági vezetést is és Németországot kiszorítsa abból a természetes vezé rezerepbol, amely geo-politikai és gazdaságpolitikai szempontokból őt illetné meg. Persze aKkor bizonyára meg fogják engedni Németországnak, hocy szerény helyzetben csatlakozzék ehhez a rendszerhez • Így Középeurópa gazdasági Ínségének kihasználásával azt érik el, hogy Németország gazdaságilag és pénzügyileg csatlakozik egy Franciaország által vezetett körhöz, amellyel a franciák mint "európai föderációval" előreláthatólag feltétlenül beérnék. Ezáltal csökkentve lenne Németországnak Olaszország felé való erősebb orientációjának veszedelme SsJ^e^l^zi_ttajn^k _a_ Magyarorszá^és Olaszország közöttíjcapcsola t is. Épen ezért kifogások ja a cikkíró, hogy Genfben nem mutatkozott elég erős német kezdeményezés abban a tekintetben, hogy egyes keleti agrárállamokat, mmdenekelöt Romániát, Jugoszláviát, Magyarországot 5s Bulgáriát a lengyel közvetité elutasításával kereskedelempolitikailag magához kössön Jellemzőnek mondja, hogy Plandin francia kereskedelemügyi miniszter már c hó közepén a varsói hatalmak ujabb konferenciájára Bukarestbe utazik. Nem tagadható tehát, hogy sikerült éket verni a délkeleti német tervekbe.
