Lapszemle, 1930. október

1930-10-07 [1367]

Supen és Afelmedy kérdéséről Jules Destráe szocialista képviselő, a tudományok és művészetek volt belga minisztere, a brüsszeli Soirban hosszabb cikket kőzöl, amellyel vezeti helyen a Köln Volksztg /3-504/ polemizál ás különös nyomatékkal száll szembe a volt miniszternek szzal a"felmelegitett" állitásával, hogy Németország a locernoi szerződés által lemondott nyugati határainak mindennemű megváltoztatásáról. "Quai d^Orsay §s Wallstreet" - "A német választások és a genfi politika" - cimekaa üaither Hagemann cikkezik a Germania-ban /3-460/ szembeszáLlva azzal a francia állítással, hogy Briand külpolitikai engedékenysége az oka a német radikalizálddásnak, mert épen Franci? ország engedékenységének hiánya egy beLső és külső terhek nyomása alatt álló és elszegényedett országgal szemben játszott közre e "tiltakozó választásoknál"< A nagy német pártok vez5rei a választások óta külpoliíiiaiiag figyelemreméltó tartózkodást tanúsítottak 5s a felelős kormány beszédei és cselekedetei még a leghalkabb célzást sem tartalmazzák arra, hogy német részről uj külpolitikai irányt keresnének vsgy követnének. Olaszország hivatalosn inspirált fascista sajtója a német választások kimenetei5t a szerződések határozott revíziójára irányuló akaratnak :;sagyarázta a franciák pedig azt találták hogy a francia olasz megegyezSsi kísérleteknek Olaszország által való megsz3kitása Összefüggésben áll a német választások eredményével. De a híresztelések által hisztérikus izgalomba ejtett francia közvélemény nem kérdezi, vájjon egy Németországgal szövetkezett Olaszország hajlandó lenne-e Németorszignak ellenszolgáltatásokat nyújtani? Lord 'Kothermere cikkeit szenzációsnak mondja a cikkíró egyben azt állítván, hogy Angliában a közvélemény is a német fejlődést részben megértés nélkül nézi, részben nyugtalanítva áll szemben vele 5s nem hajlandó aktiv részt venni német kérdésekben. Az angolszász országokban a helyzetet a választások kime-