Lapszemle, 1930. szeptember

1930-09-20 [1366]

^-sx^ K üt;) o I i t lka er. •-«. <m tm «» *« <•.. » »r. <»• úr Apponyi Albert gróf kisebbségi genfi beszéde foglalkoztatja mi '.•* m (WM*HF «t* -wj mt m* mm tm mm mm «cv «) -** a» tn M v c w m W *> •* <r- «• ** mm ma elsősorban a sajtót A «Pester Lloyd" , a "Budapesti Hirlap*' . a "Nemzeti Újság" vezércikkben méltatja Apponyi Albert gróf beszédének jelentősegét »Apponyi annak előrebocsátása után, hogy a kisebbségi kérdés széleskörű megvitatásánál Magyarország nem fél a múlttal való összehasonlít ástói,főleg arra helyezte a súlyt, hogy akik a békeszerződések állandóságát hangoztatják az volna az érdekük, hogy elsőnek siessenek segítségére mindazoknak ukí't a kisebbségek számára olyan eljárást iparkodnak biztositan* , amely megfelel a szerződéseknek és megfelel a népek egyetértésének- Annak megvizsgálását sürgeti„ hogy az érvényben levő eljárás kielégítő-e éa Itt utalva Briand ama kijelentésére, hogy a madridi határozatok meghozatala óta rövid idő telt el. kijelenti ,hogy nem a Madridban msgallapitott módosít ások miatt panaszkodunk hanem ál tálában szemész eljárás miatt mert a Madridban kimondott módosítások nem kielégítők ennek igazolásául hivatkozik arra, hogy a meglehetős napszámban beérkezett panaszok közül csupán egynehánynek adott helyet a Tanács éa csupán egynehány nyert orvoslást . Képtelenség volna azt monóan* hogy a panasz oknak mindig igazuk volt, de az aem valószinü, hogy sohasem lett volna igazuk A tény az hogy as eddig követett eljárás fogyatékos Szükségesnek mondta tehát Apponyi, hogy a Népszövetség valamennyi tagja számára adják meg a Jogot, hogy valamely kisebbségi panaszt a jtiéps zövetség tudomására hozhasson A kisebbségi szerződések szerint ez a jog csupán a Tanács tagjait illeti meg Hiba az Js hogy nem közlik a panaszosokkal azt a választ amelyet az érdekelt állam ad a tudomására hozott panasszal szemben líinos mód arra sem, hogy a pana-