Lapszemle, 1930. június

1930-06-10 [1363]

esek ebben a beszédben határozott formában kijelentette hogy helytelen az az állítás, hogy a szerbek, a magyarok ós osztrákok rabs s ágából szabadították ki á horvátokat Sem a horvátok, sec «. nem voltak rabszolgák az Osztrák-Magyar Monarchiában, csak bizonyos függőségben voltak Ettől is szabadulni iparkodtak ligyébkánt aat hangoztatta Hogy Szerbiáira! szemben nem csinált propagandát Horvátország szabadságáért, mert hiszen ez felesleges is lett volna, mert ez minden horvát lelkében élő vágy és akarat A négy utódállam kisebbségi tanácskozásairól az "Újság" Rohan Károly Antal herceg budapesti látogatásával kapcsolatban azt Írja,hegy a négy utódállam 16 aktiv politikus* és jogásza egy vidéki kastélyban bizalmas tanácskozásokat folytatott a kis&> oségi kérdés megoldásáról és egy szerződéstervezetet dolgoztak ki a közeledés előkészítése érdekében » Belpoiit i k a . m» mm mm mm m* mm m* mm «* ma m. mm <** Rassay Károly a "Magyar Hirlap" pünkösdi szászában "Mi az igazság a magyar királykérdés körül" azt ir ja, hogy araikor IV, Károly király meghalt végrendeletében a házi törvények értelmében adott joga* nál fogva, Ottó teljes kórus ágának időponját életkorának 18»ik évében jelölte meg. Ez az időpont tehát igen közelfekszik és kétségtelenül alkalmas arra. hogy a kérdésnek bizonyos aktualitást adjon. A szigorú jogi értelazés szerint ettől az időponttól kezdve Ottó Magyarországnak vis major következtében meg nem koronázott . de tényleges királya, birtokosa mindazon jogoknak, amelyekéi, a magyar közjog hasonló esetben a trónra lépett, de meg nem koronázott uralkodónak biztosit Itask olyan momentumok, amelyek a magyar király kérdésnek bizonyos jogi aktualitást adnak. Más azokban a gyakorlati helyzet. , Ez a lehetőségiek és 8 kényszerűségnek a kérdése.: Nincs olyan nemzetközi szerződés, mondja