Lapszemle, 1930. június

1930-06-10 [1363]

Rassay, sem a békediktátumban, sem egyéb nemzetközi megállapodásban amelynek értelmében a magyar nemzet arra kötelezte volna magái, hogy államformáját és az uralkodó kérdés megoldását bármilyen más hatalommal egyetértésben rendezze. Ha a magyar kormáiy kényszer hatása alatt ilyen nyilatkozatot tett is. ennek a magyar nemzetre semmiféle határa nincs* A nemzetközi jogszabályoktól függetlenül azonban kérdés, hogy a hatalmi viszonyok lehetővé teszik-e Magyarországnak ebben a kérdésben bármilyen irányú döntését* Már pedig a mult évtized tapasztalatai azv mutatják, hogy itt hatalmi erőviszonyok fogják eldönteni a kérdést Ami pedig a magyar közvélemény álláspontját illeti,'• aki őszintén akar felelni, az nem mondhat mást . minthogy a királykér dós minden személyi és közjogi vonatkozásával., ma teljesen kivül esik a magyar nemzet ér- 1 deklődési körén, elméletileg a nemzet többbsége ezt az álláspontot vallja, hogy a trón betöltésének kérdése kizárólag kényszerűségi kérdés A nép széles rétegei nem tudják elfelejteni, hogy a ^absburg~ház 400 éves uralkodása alatt az összbirodalom fenntartásának politikai koncepciója miatt szembehelyezkedtek a magyar nemzeti függetlenségi volta aspirációkkal a restauráció hivei pedig propagandájuk exkluziv/miatt nem tu&ak szélesebb néprétegekre hatást gyakorolni, bár közvetlen tudomása van ^assaynak arról, hogy 1921.őszén Károly király első tró~foglaló kisérlete idején a munkásság írezetői kifejezték készségüket, hogy a restauráció mellett tüntessenek. Magyarországon azonban a trón betöltésének kérdését nem lehet egyedül közjogi és érzelmi problémának tekinteni, hanem minden komoly es felelősségteljes politikus tiszt ában van azzal, hogy a probléma az^ hogy a királykér dés megoldflBa meny nyire viszi előre a nemzet külpolitikai aspirációit. Csak két megoldás van, restauráció a trón legitim várományosával, vagy respublika, A kül politikai lehetőségek fogják eldönteni, hogy a két lehetőség közül.me- * lyik fog győzni--