Lapszemle, 1930. június
1930-06-04 [1363]
veszélyeztet 1 "é. Ugyancsak Briand tervének bírálatival loglalkozik külön cikkben a Szabadság előrebocsátva, hogy Briandnak ezen teve nemcsak akadémikus, hanem bizonyos kihívásnak a szellemét is magában foglalja. Röviden megemlíti, hogy Briand már egy idő dta pengeti* ezt a hurt, és valósággal szavai fogta a genfi tanács urait akik azzal akarták annakidején elodázni a Briand-félc tervet, hogy azt részleteiben is dolgozza ki. azt remélve, hogy a részletkérdéseiméi maga Jíriaad is be fogja lrtm tervinek kivihetetlen voltát, ügy véli , hogy a Briand-féle tervvel nem is rédemes bővebben foglalkozni, ameny nyiben a dolog ebben a formájában a legnagyobb jóakarat mellett ía nagyo- messze vsn s praktikusság határvonalától. Érdemesnek találja v .ónban egy percre megái-Lni Briand egyik kijelentése mellett, ez pedig az, hogy legelső sorban foltosnak találja, ho& az érdekelt orsaágok politikailag is egyezzenek meg egymással. £s itt rejlik az óriási hiba a tervben, mert hogy képzeli el a francia miniszter a megegyezást politikailag, ha az egyes országok gazdaságilag sem tudják egymást megél teni? Próbálja például Briand politikailag kiegyeztetni egymással Franciaországot és Olaszországot, amelyek állandóan farkasszemet néZi-si gazdasági érdekeik miatt. Mussolini a kardját csörteti és a francia militaristák aem kevésbbé. &s a.kor a francia külügyminiszter m§g politikai megegyezésről álmodozik. £z még viccnek is rossz. És nem is lehwt kívánj hogy valaki komolyan vegye a tervet.A Briarid-f^é!j eujój?8j . államszövetség tervének szövegét ismerteti szabadon mégszövegezve 8 Szabadság /'<2/ is, amely bár elismeréssel adózik Briand politikai kiválóságáriak, de ezt a próbálkozását nem tatja olyannak, amely sikert remélhetne.
