Lapszemle, 1930. június

1930-06-05 [1363]

Trianon tízéves fordulóján az egész világ magyarságának tiltakozó gyásza impozáns módon tükröződik a sajtóban is /alamennyi lap teljes int egrit ásában közli gróf Apponyi Albert monumerrt ál is parlamenti tiltakozását, amelyben abból indult ki, hogy a jog szentsége azt pa roncsolná, hogy annak kötelező megnyilatkozásaiba sohase vegyüljön érzelmi monentum Van mégis egy törvényünk, amelyben az érzelem hatalma rést ütött ezen az elven van egy törvényünk, amelynek hivatalos kiadmánya e törvénytárban gyászszegéllycl jelent meg ez az 1921 évi XXXIII, t 0 amely bee ikkelyezto a trianoni béks szerződést Béke. szerződés, í. 'írvényI Ahány szó annyi valótlanság Meg van mind a három foralom formájából valami Heg van a béke abban az értelemben hogy megszűnt az öldöklés de hol van a lelke*k megnyugvása

4 Az okmányt aláirtuk, de vájjon változtat «e a szükség kényszere alatt történt eljárásnak ez a formája azon a tényen hogy ránk erőszakolt egyoldalú diktáfcummai állunk szemben" És hol van az ami a szerződések lényege az egymással, szemben álló felek szabad beleegyezése* A trianoni az orz ődést be cikkelye zt ék az akkor érvényben vo.lt alkotmányos szabályok szerint, de hol van a törvényhozás lényege A törvényhozói akarta szabad megnyilvánulása* Őszintébb lett \

r

olna a nyilt kényszer De reánk kényszerit ették ezt a formát is hogy ezzel felruházzák a diktátumot a jog kötél., erejével Ezt a célúkat el is érték í>o amit nem érhettek el az az erkölcsi igazs?, meggyőző ereje amely egyedül oiztosítja a forrni jog kiváltságát és a kedélyek megnyugtatását amely pedig a béke egyet len tartós biztositéka- Ez az erkölcsi igazság a jog tulajdonképponi lényege e mnek a hiánya nem más" mint az állandó bizonytalanság s az állandó veszedelem Ezt az erkölcsi igazságot a ina békeszerződés teljesen nélkülözi , Nélkülözi azért mert a-háborús felelősségnek