Lapszemle, 1930. május

1930-05-15 [1362]

A párisi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat képviselőlázi vitája során a szerdai nap kimagasló eseménye Apponyi I Albert gróf beszéde, amelynek döntő jelentőségű hatása érezhető ma az I egész budapesti sajtón,. Még a M

Nópszava

M is megfeledkezett vezéreik*- I ben támadni "az optánskivált ságosok?

1 egyezményét* A radikális "Magyar Hirlap" is inkább másról beszól és Fáneurópával foglalkozik béreikké ben s ami legjellemzőbb Rassay lapja az "Esti Kurir" Apponyi gróf be- I szédének részletes és tárgyilagos reprodukálására szoritkozikiApponyi Albert gróf beszédének gondolatmenete a következőUindenekelőtt az ellenzéki képviselők felszólalásával szemben vitatja | hogy Magyarország helyzete az egyezmény megkötése előtt jobb> lett volna. Megállapítja, hogy az eszménynek kétségtelenül súlyos terhei va» nak, de a javunkra is szolgálnak* Nem lett volna helyes, ha a kormány azzal megy ki Hágába,hogymincten követelést megtagad, mert ennek súlyos következményei lettek volna, hiszen az egész világ a végleges ren desést kivánta* Ezután ismertette az optánsügy történetét és annak a döntőbírósági elvvel vaJó kapcsolatát s megállapított a, hogy a Népszövetségi T anácsnak Charahei'lain angol külügyminiszter azt j avasolt a, hogy I csak akkor nevsasen ki pótbirót a románok visszahívott birája helyett, ha Magyarország bizonyos szempontokhoz el&b hozzájárul. Ezt sikerült megakadályozni s ekkor helyezkedett a Tanács arra az álláspontra,hogy közvetlen tárgyalásokat ajánl a feleknek* Ezt nem volt tanácsos vissza utasítani, mivel a Népszövetségi Tanács nem birói, hanem politikai tes j tület, talán megállhat az az álláspont, amely azt mondja, hogy nem látta szükségét az egyezkedésnek, erre azonban a magyar kormány velem együtt nem határozhatta el magát,, mondja Apponyi Albert gróf. én hozzá akartam járulni, - mondja az ügyben szereplő nemzeti va#yon megmenté-