Lapszemle, 1930. május

1930-05-14 [1362]

va a bolgár jóvátételt /tovább utaüjík a magyar optánsok kielégítésére, a "A" Ó3 «B»-kasszába. A másik gondolat, amit a német jóvátétel rendé zósénél érvényesítettek, hogy a Young-terv keresztülvitelével meg akar ják teremteni maguknak a német polgároknak érdekeltségét, nálunk pedig a magyar állampolgárok egy kis részének, az u^n. optánsoknak érdekeltségét, iparkodtok bevinni a jóvátételi kérdés rendezésébe^ A "Magyarság" kiemeli, hegy a parlament folyosóján jelenlevő egyik diplomata abban foglalta össze a párisi megegyezés jelentőségét, hogy az egy óvatos commeree-üzlet* amelynél erős rizikót is vállaltunk* Hogy ez mit j'jfl.ent,, ebben a percben még nem lehet tisztán látni, ellenben az bizonyos, hogy a párisi megegyezés jelentékenyen megnehezitette a magyar kormány s zámára, hogy belátható időn belül felveszi a békerevizió kérdését A "Magyar Hirlap" vezércikkében két .pontot emel ki ftassay parlamenti beszédéből, az egyik az^ hogy Németországgal, Ausztriával és Bulgáriával szemben egyedül Magyarország volt kénytelen veszt ősséggel felkelni a párisi tárgyalások asztalától, a másik pedig az egyházi javak kérdése amelyben Rassay álláspontj ára helyezkedik.A "Népszava" "Az optánsok egyezménye" oil&ü vezércikkében a - ------- ----- - ----- - -----------képviselőházi ratifikációs vitával kapcsolatban azt fejtegeti, hogy a magyar kormány minden ellenköveteléséről néhány nagybirtokos érdekében mondott le, Hangsúlyozza^, hogy szerinte senmiféle politikai támogatásban nem részesül Olaszország réezéről sem . Azt állitja, hogy a miniszterelnök maga is beismerte /valószínűleg a külügyi bizottságban lezajlott vitákra hivatkozik hamisan/, hogy későbben Magyarország kedvezőbb feltételekkel és kisebb terhek vállalása mellett köthette volna meg az egyezményt és hogy osak a pénzügyi önrendelkezés visszaszerzése érdekében fogadta el a párisi megállapodásokat Ezzel szemben a "Néoszava" annak a gyanújának ad kifejezést, nogy a kormány távolról