Lapszemle, 1930. május

1930-05-14 [1362]

ban kivivott Titulescu, akit egyik angol diplomata "fantasztikus méretű zugügyvédnek" min ősitett kétségkivül nagy felkészültségű nemzetkeá jogász, aki a konferencia résztvevői közül cdáca magyar Gajzágó Lászlót ismerte el egyenrangú ellenfélnek, de X itulescu találáconyság&vai szemben Gajzágó professzor-pedánsága állott szemben Ha az utolsó je^ zőkönyvek szövegezése néha szinte ijesztően pongyola és ha ebből esetleg kellemetlen következmények s zármazhatnak is reánk, ez csak azzal menthető, hogy az utolsó napokban a végsőkig hajszolták a tárgyaló feleket, akiknek munkát el jesitményére jellemző, hogy egyedül Korányi Frigyes báró a párisi konferencia tartama alatt 4.000 gépelt oldalt diktált le magyanil és franciául; mint ideiglenes jegyzőkönyvet, megállapodást , levelet, stb, A "Magyarság" informátora rámutat, hogy Titulescu egyidőben teljesen szembefordult szövetáéges/eivel és kaoérkodd kezdett azzal a gondolattal, hogy kössenek a magyarok Romániával és Szerbiával külön szerződést, magyar részről azonban nem kezdhették meg komolyan az erre vonatkozó tárgyalásokat, mert közben cs&h panaszra Bukarestből megjött a román kormány figyelmeztetése, amely leintette Titulescu extraturáj át ..Ugyancsak elmondja a lap cikkirója, hogy bár kifelé Marinkovics jugoszláv külügyminiszter feltétel nélkül támogatta a cseheket, befelé sokat panaszkodott amiatt, hogy a csehek visszaélnek szövetségeseik jóhiszeműségével és különösen gazdaságilag és pénzügyileg valóságos hegemóniát igyekeznek felettük gyakorolni. Végeredményben a "Magyarság* folyosói informátora azzal foglalja össze a párisi tárgyalások eredményét, hogy az két főelvében hasonlít a német jóvátétel megoldásánál alkalmazott elvekhez itt i? iparkodtak kiküszöbölni a politikai jelleget és valósággal clearingrendszert honosítottak meg, A német jóvátételi fizetéseket mindjárt tovább utalják Amerikának, helyesebben a háborús adósságok rendezésére fordítják., Ennek analógiájára a magyar jótéételi fizetéseket/hozzácsap