Lapszemle, 1930. május

1930-05-01 [1362]

ÍJ. u. x. jj \j x x uJ.ii.Ci levelezői jelentik, hogy a litván közvélemény nagy izgalomban van a német agrárvámok emelése miatt. A kormány félhivatalos lapja, a "Lietuvos Aidas" azt irja, hogy Németországnak formálisan joga van arra, hogy azt tegyen,amit akar, de egy kereskedelmi szerződís Litézise §s a jő szomszédos viszony tulajdonképen más magatartást követel me< Mimé tor szagtól. Sohober párisi útját hébány lap figyelemremSltő kommentárral kiséri. A Voss Ztg /29--<;00/ párisi L.St-jelzésű cikke a Petit Fa. risien -ben megjelent Grühberger-intervyut §s a Matin-ben ikránk berlini osztrák követtel folytatott beszélgetést ismerteti, majd kifejti, hogy 1 Olaszországnak azok a sikerrel járt törekvései.-, hogy Magyarország. 1 irredentaját a fascista külpolitika szolgálatába állitsa_ís az a röviddel ezelőtt tett római kisSrlet. hog Bécset is be fotja a közápeurőpai olasz előhatalmi állás konszolidálásába, Ausztriát Franciaország rSszért fontos kővé tették közép és nyugateurópai szerződési rendszerének a sakktábláján. A Németországhoz való csatlakozástól való félelem a legutóbbi időbe csökkent, amióta Parisban arról győizödtek meg, hogy sem Ber

1

inben

; sem Bécsben nem áll £ nn az s zándék, hogy ebben a kérdésben míg a legkisebb lépést is a k-St közvetlenül írdekelt hatalom, Franciaország is Olasz rsz'g nélkül, sőt hozzájárulása ellen tegyék.. A dunai államok föderációjának Franciaország által azelőtt lanszirozott és propagált eszméje eleve halvaszülött gsérmeknek bizonyult, $gylát* szik, hogy ez írt ma ujabb jelszóval kásSrleteznek, mely ugy szól rövider hogy Ausztriának politikai 5r. gazdasági egyensúlyát" a Briand által szorgalmazott eurónai tömörülés keretiben kell ismét meztalálnia.