Lapszemle, 1930. május

1930-05-01 [1362]

és hogy Ausztriának ezért minden oka megvan arra, hogy állami 5s gazdasági függetlenségit minden oldal feli megvédje. Konkrét elképzeléseket Parisban ez..;el oz uj jelszóval egyelőre ugylátszik nem kapcsolnak ösz~ sze.3 pillanatban a francia politika számára arról van szó, hogy vissza tartsa Ausztriát egy harmadik hatalommal való minden szorosabb kapcsolattól, azaz hogy politikailag semlegesítse. - A Germania /29-196/ párisi C*E-távirata a párisi sajtó hangulatáról számol be és jelenti, hogy ottani politikai körökben ugylátozik nem hajlandók a kölcsön kérdisét Ausztria politikai önállóságának garanciájától elválasztani. - A Deutsche Tagesztg /29-198/ párisi levelezője azt_ táviratozza^ hogy az J£sjs tr ákjs z^^ ja ja oli ti.kailag. _é s _hivata 1oaan inspirált jsajto jól megfontolt mézes-mázos szavakkal mint régi barát L^áV^zLK .Csak a sorok között 16^ ki itt-ott a rejtett fenyeget3sek lólába. Igen figyelemreméltó módon foglalkozik a Deutsche Ts^esztg-ban /29-199/ " A Rómán át vezető ut

n cimü cikké benjíilhelm Hack_Schober párisi útjával kifejtvén,., hogy Parisban Ausztria befolyásolásával két veszedelmet kívánnának megakadályozni, Sspedig mindenekelőtt a Németországhoz való csatlakozást, második veszedelemnek pedig Parisban mindig az osztrák--olasz viszony szűkebb kialakulását 3s ezzel kapcsolatosa E3esnek Budapesthez való közeledését tartották. Németországnak Olaszországgal és Magyarországgal való közvetlen határa helyébe az osztrák áthidalás ISpne. Amig EScsben az austromarxizmus uralkodott és a déltiroli kérdés mindig ujbcl felkorbácsolta a kedélyeket, amig végül a burgenlandi kérdés Ausztria 5s Magyarország között örökké uj elkedvetlenedést teremtett addig ebben az irányhan nyugodtak lehettek Parisban. SBben az időben Ausztriának inkább Csehszlovákiához való közeledése volt megállapítható. Az austromarxisták inkább az ördöggel szövetkeztek volna mint Mussolini Ülaszorszigával és Horthy Magyarországával.