Lapszemle, 1930. május

1930-05-08 [1362]

Bethlen István gróf miniszterelnök a párisi egyezményről a képviselőház külügyi és pénzügyi bizottságának szerda délután 5 órakor tartott ülésén részletes beszámolót mondott. Az egész sajtó közli a képviselőház külügyi és pénzügyi bizottsági üléséről kiadott hivatalos jelentést Ez a jelentés beszámol őrffy Imre előadói ismertetéséről, amely a ratifikációs t orvén y javas latot ismertetve rámutatott arra, hogy bár a parisban kötött három egyezségben megtörténtek a megegyezések kardinális kérdésekben, mégis maradtak függőben fontos vitás kérdések a trianoni szerződés 63 -ik, 191.-ik és 250.-ik § val kapcsolatban.. Az ezekből a szakaszokból származó igényeknek a kielégítésére 100 millió aranykoronás alapot állítanak fel. Az alap a következőképpen jön létre 1931*-től 1943-ig 3 millió aranykoronát fizetnek be Jfagybritannia, Fran oiaország és Olaszország /évenkint/ Az összeg 20 ^ át Nagybritannia 40*40 $-át pedig Franciaország és Olaszország vállalja. 1944-től 1966 i© évi 7,400.000 koronát fizetnek be a hatalmak a 13.500*000 aranykoronás magyar évjáradék terhére. Az egyezmény 5-ik és 6-ik §-a az alqp müköléséről és a feleslegek szétosztásáról intézkedik. A 7-ik § pedig arról az esetről, ha az alap növelésének szüksége mutatkozik. A 9-ik § az intézőbizottság összetételét ismerteti Bethlen gróf miniszterelnök az előadó tájékoztatása után behatóan vázolta a keleti jóvátételi kérdés felmerüléséhek történetét, kimutatta, hogy a Young-terv tárgyalásával kapcsolatban ennek a kérdés nek szükségszerűen fel kellett merülnie. A különböző párisi és hágai konferenciák menetének ismertetésével rámutatott arra a súlyos felelőé ségre, amelyet Magyaroszág magára vállalt volna, ha a békaszerződés