Lapszemle, 1930. május
1930-05-08 [1362]
, végleges felszámolását mindenáron akadályozta volna Tudatában volt annak, hogy defenziv helyzetben vagyunk, mert a kishatalraak minden eszközt megfognak ragadni arra. hogy ennél az utolsó kínálkozó alkalom nál Magyarországgal szemben mindennemű követelést felvessenek, amire a triaaoni szerződés a legkisebb lehetőséget is megnyitja, Kezdettől fogva elhatározta, hogy sem abba nem egyezik "bele. hogy az 1944-ig ter jedő időszakban a már megállapított jóvátételi fizetéseinket felemeljék, sem pedig nem fogadja el hogy 1944 után a magyar államot további jóvátétellel terheljék meg Nem mulasztotta el e célból mindjárt Hágába érkezésekor hivatkozni az egyes hatalmak előtt azokra az igeretekre, amelyeket 1923 > 1924 «ben, ha nem is irásban de szóbelileg meg tettek arra nézve., hogy Magyarországot az elvállalt jóvátételi köte«lezettségen tul nem fogják további jóvátétel fizetésére szorítani*,Ennek meg is volt a hatása mert a hágai konferencia alatt ezt a kérdést már nem erőszakolták,Sokan azt hiszik, mondja a miniszterelnök, hogy Magyarország azzal ment Hágába* hogy mindenáron hajlandó az u.n. különleges követelések fejéhen bizonyos általáijösszeget fizetni. Ez a felfogás téves,. Amint az országgyűlés előtt is hangsúlyoztam,a magyardelegáció osak azt ajánlotta fel, hogy hajlandó bizonyos ált alany összeget fizetni,ha a követelések és tartozások mérlegének összeállítása után terhére paszsziv saldó mutatkozik Ezeket a különleges követeléseket /creancec spe oiales/ nagyrészt kénytelenek lettünk volna amugyis elismerni, mert azoknak alapja a trianoni szerződésben gyökerezik és a fizetés megszavazna esetén szerződésszegést vethettek volna szemünkre « NQQ kicshyii le a terhet , amelyet a magyar állam 194J'-tól kezdve magára vállalt és nem tagadja, hogy ha még éveken keresztül fojr tatjuk a küzdelmet, eseiiqg sikerült volna azt bizonyos mértékben leszorítani v Mindazonáltal a politikai bölcsesség követelménye volt., hogy a.